Tegnap elsírta magát egy iraki tanítványom

Illegális bevándorlók – Migránsok Calais közelében

Ránics László a hannoveri Leibniz Egyetem óraadója, a Bildungswerk der Niedersächsischen Wirtschaft oktatási központban nyelvtanárként a bevándorlók nyelvi és a munkaerő-piaci integrációját koordinálja. Három év alatt több mint ezer hallgatója volt, köztük ruandai, palesztin és sorolhatnánk még. Facebook-bejegyzésében arról ír, milyen megrázó képet fest az illegális bevándorlók világa a bevándorlókat segítő tanár nézőpontjából. Az illegális bevándorló tipikusan kelet-európai szóhasználat, nyugaton csak bevándorló.

Tegnap elsírta magát egy iraki, jezid tanítványom

és megkérdezte, hogy: Magyarországon senki nem tud segíteni a társain? Nem azt kérdezte, hogy senki nem akar segíteni, vagy azt, hogy mit (nem) csinálnak, hanem azt, hogy: senki nem tud segíteni? Az elmúlt időszakban csak és kizárólag negatív, rasszista cikkeket látok a facebookon ezen aktuális téma kapcsán. Azt látom, hogy ismerősök, akik pl. Teréz Anya jóságos idézeteit megosztják, vagy aranyos képeket posztolnak stb., egyidejűleg rasszista, nacionalista és hazug cikkeket osztanak meg. Hol vannak egyáltalán a pozitív, segítő cikkek?

ránics lászló

Calais, 2015. augusztus 11.
Illegális bevándorlók pokrócokkal vonnak be egy fából készült menedékhelyet a franciaországi Calais-hoz közeli táborban 2015. augusztus 10-én.
MTI Fotó: Balogh Zoltán

Három éve élek Németországban és tanítok.

Máig több mint 1000 hallgatóm volt, többek között a következő országokból: Irak, Irán, Szíria, Afganisztán, Pakisztán, India, Kína, Japán, Azerbajdzsán, Oroszország, Lengyelország, Ukrajna, Románia, Magyarország, Moldova, Spanyolország, Mexikó, Kuvait, Nigéria, Egyiptom, Szudán, Szaudi Arábia, Izrael, Csád, Ghána, Ruanda, Palesztina, Dominikai Köztársaság, Amerika stb.,stb., stb. Soroljam a vallásokat is? Hindu, buddhista, izraelita, muszlim, jezid, zoroasztrista, keresztény stb.,stb.,stb. Azt hiszem, azon emberek közül, akik ezeket a cikkeket írják, valamint azok, akik ezen cikkeket megosztják, közülük senki nem állt semmilyen kapcsolatban ezen Emberekkel. Nem ismerik Őket, nem ismerik a kultúrájukat, a nyelvüket, a vallásukat, a történetüket. Jómagam ismerem a több mint 1000 hallgatóm történetét, és senkinek sem juthatna eszébe általánosítani, ijesztgetni, félelmet kelteni. Éppen ők azok, akik félnek és ijedtek. Akik megosztják ezeket a cikkeket, találkoztak olyasvalakivel, aki túlélte egy háború borzalmait, túlélt egy terrortámadást; akinek végig kellett néznie, hogy kivégzik a családját; el kellett menekülnie otthonából, hazájából, csak azért, mert más vallása van, más a bőrszíne, vagy nem hajbókolt a korrupt és kínzó politikának? Bizonyára nem! De bizonyára azt sem gondolják át a kedves írók, megosztók és propagálók, hogy ezen és hasonló kijelentésekkel nem ,,csak” azt közlik, hogy a menekültekkel van bajuk, hanem azt is, hogy velem, a szomszédaikkal, egykori iskolatársaikkal, de lehet, hogy még a saját családtagjaikkal is bajuk van. Eddig azt hallottam külföldön és mindenütt, hogy a magyarok milyen vendégszeretőek. Hol van a vendégszeretet? Persze ide több kellene, mint szimpla vendégszeretet. Hol a józan ész és az emberség pártja?

ránics lászló

Calais, 2015. augusztus 11.
Illegális bevándorlók a franciaországi Calais-hoz közeli tábor bejáratánál 2015. augusztus 10-én.
MTI Fotó: Balogh Zoltán

Németországban bevándorlóként segítem a munkám réven, valamint önként is más bevándorlók nyelvi, társadalmi és kulturális integrációját, hogy azt követően aktív tagjai legyenek a társadalomnak, munkát kapjanak, és boldogan élhessenek. Ha valakiben felvetődik a kérdés, hogy ezt akkor – ha már ugye problémám van a fent nevezett cikkekkel és a megosztásokkal – miért nem Magyarországon csinálom: Magyarországnak nem kellettem! Azért! Egy kedves tanítványom, akinek végig kellett néznie, hogyan mészárolják le a családját, majd ugyan súlyos sérülésekkel, de túlélte a mészárlást követő robbantgatásokat, azt mesélte, hogy számára az volt a legszebb, hogy itt Németországban újra kék volt az ég, zöld a fű, tiszta a levegő. Hogy hónapok múltán, miután egészsége jobbra fordult, újra tudott vizet inni, segítség nélkül. Majd lassan felépült. A sebek begyógyultak, de vannak sebek, amik sosem múlnak. Ez egyetlen egy történet a sok közül. Nem azért jött el a hazájából, mert el akart, hanem mert az élete volt a tét. El kellett menekülnie! Nem azért jött, hogy bárkitől elvegyen bármit is, hanem élni akar.

Látja most valaki maga előtt a borzalmas történéseket?

Jó. Akkor most képzeld el azt, hogy Te vagy a főszereplő! Azt is képzeld el, hogy most akkor megmenekültél, és valahol, nagyon-nagyon messze vagy, egyedül, mert már nincsen senkid! És azt is képzeld el, hogy most olyan országban vagy, ahol nem akarnak! Nincsen hol aludnod, gyűlölködnek körülötted, utálkoznak! Na, milyen érzés? Ugye nem jó?! Ha valaki tehát nem tud, nem áll módjában, vagy netán nem is akar segíteni, hát ne tegye! De ne jusson eszébe általánosítani! Emberségből sosem elég!



Nincs hozzászólás

Írd le a véleményed!