A 43. Tokaji Írótábor szerdán a Tisza-parti kisvárosban kezdődött; a péntekig tartó tanácskozás során a nemzeti identitás és a globalizáció egymáshoz való viszonyát vizsgálják meg a résztvevők.
Az írótábor kezdettől fogva identitásképző és -erősítő szerepet töltött be nem csupán az írók, de általuk a társadalom életében is – fogalmazta meg a konferencia lényegét Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke a hagyományos helyszínen, a Rákóczi-pincében megtartott megnyitón.
Az először 1972-ben megrendezett találkozó történelmét felidézte elmondta, hogy az első évek óvatos rendszerkritikai, a legsúlyosabb társadalmi problémákra rámutató konferenciái után – főként a 80-as években – újra lehetőség nyílt az
elhallgatás és elhallgattatás
felszámolására, az igazság nem veszélytelen keresésére, a nemzeti önismeret és önbecsülés visszaszerzésére, s mindezzel Tokaj
sok-sok birodalmi hazugság falán
ütött jól látható rést.
Az írótábor jelentősen hozzájárult a diktatúra felszámolásának előkészületéhez, a változások és azok szükségességének megfogalmazásához, és töretlenül teszi a dolgát a rendszerváltás óta is – tette hozzá az Írószövetség elnöke.
Szentmártoni János jelezte, hogy a jó irányt igazolják az időként heves viták viharai, de
Tokaj bárkája ellenáll a magasra csapó hullámoknak, menti tovább az értékes gondolatokat, egy jobb és nemesebb világ fogantatásához.
MTI Fotó: Vajda János
Az idei, a nemzeti kultúra és mítosz a globális átalakulás korszakában témacímet viselő tanácskozással kapcsolatban Szentmártoni János hangsúlyozta: a mítoszt, az idők méhéből fakadó eredettörténetet nem lehet kiradírozni egy nemzet kollektív tudattalanjából annak ellenére sem, hogy a 20. század második felében jelentős kísérletek történtek, hogy a magyarok az emlékét is elfelejtsék annak,
honnan jöttünk, kik vagyunk és hová tartunk.
Szavai szerint a rombolás mértékét ma még nehezen lehet felmérni, mivel a rendszerváltozás nem vetett véget a folyamatnak, csak új mederbe, a globalizáció medrébe terelte azt. Ezzel, ha tetszik, ha nem, kezdeni kell valamit, mert úgy tűnhet, hogy szellemi értelemben ez a végső csapás a magyarság lelki-spirituális erejének végső kioltására – fogalmazott az elnök.
Mítosztalan korban élünk, újabban múltunkat, történelmünket, hőseinket is igyekszünk mítosztalanítani, (…) a rideg számok, a virtuális valóságok és a nihilizmus szülte céltalan élethabzsolás a reneszánszát éli, mintha azt hinnénk, hogy a valósággal való szembenézésnek ez az egyetlen formája
– mondta Szentmártoni János, hozzátéve, éppen a Tokaji Írótábor gazdag hagyományai és jövője a garancia arra, hogy ne legyen ok a pesszimizmusra.
Az írótábor résztevői ezért idén arra keresik a választ, hogy tisztában van-e a magyarság a kulturális és hitbéli gyökereivel, képes lesz-e hagyományait átmenteni a 21. századba, illetve milyen mértékű szervezőerővel bír még a művészet és a vallás, a közös múlt tanulmányozása napjainkban
– mutatott rá Szentmártoni János.
A témát az irodalom mellett a néprajz, a történettudomány, az antropológia nézőpontjából, társadalmi és lélektani szempontból vizsgálják meg több mint negyven előadó és számos civil érdeklődő részvételével. A tábor vendége lesz például Jókai Anna író, Balázs Géza nyelvész és Hoppál Mihály néprajzkutató, a délelőtti és délutáni plenáris üléseken nyelvészeti, a határon túli és a filozófiai munkacsoportokban számos kiselőadást tartanak.
A Tokaji Esték sorozat keretében alkotóműhelyek, folyóiratok bemutatkozása, felolvasóest, kiállítás és hangverseny várja az érdeklődőket, a kísérő rendezvényeken fiatal alkotó mutatkoznak be, emellett a résztvevők megemlékeznek Nagy László születésének 90. és Németh László halálának 40. évfordulójáról is.
