Végy egy faék egyszerűségű sztorit, adj hozzá pár zseniálisan agyament poént, egy halom popkulturális utalást, és már meg is kaptad a Family Guy receptjét. Ezzel a sikeres recepttel dolgozik a sorozat atyja, Seth MacFarlane immár 15 éve. Csakhogy neki nem volt elég a rajzfilmek világa: a Family Guy, az Amerikai Fater és a Cleveland Show, ő meg akarta hódítani a mozikat is. Így aztán megálmodta Tedet, a füvező játékmackót, aki pont attól szerethető, hogy egy két lábon járó, akarom mondani két mancson cammogó bunkó. A Family Guy-poénokkal telepakolt első film sokakat lázba hozott: persze melyik vígjáték fanatikus tudna nemet mondani egy füvezős-sörözős medvének? Július 16-án megérkezett hazánkba a Ted 2, amiben a maci visszatér, megházasodik, de házassága zátonyra fut.
A rossz házasságot egy baba mentheti meg.
– kapjuk meg a bölcseletet, ezért Ted és felesége, Tami-Lynn belekezd a gyerek projectbe. Csakhogy testi adottságaiból adódóan egy plüssmedve képtelen bezavarni a macit a málnásba, ezért a házaspár alternatív megoldásokon töri a fejét. Közben viszont kiderül, hogy Tedet a törvény többé nem fogadja el jogi személyként, ezért nem házasodhat, nem lehet munkája, nem veszik ember számba. A medve és régi jó cimborája, John Bennett (Mark Wahlberg) ezt nem hagyhatja annyiban, egy fiatal ügyvédlány (Samantha Jackson) segítségével szembe szállnak a törvénnyel.
Ha attól félsz, hogy a Ted 2 nincs tele füvezős, rasszista, szexista poénokkal, akkor villámgyorsan megnyugtatlak: Seth MacFarlane ezúttal is hasonló elszántsággal adagolja az előre csomagolt Family Guy-humort. Csakhogy ettől már az első részben sem vágtuk magunkat hanyatt. 20 percbe sűrítve, rajzfilmen nagyszerűen működik Seth MacFarlane gépezete, de 110 percben, széles vásznon elkezd döcögni, és szétesik az egész. A Ted első része a felnőtté válás gondolatával játszadozott, a folytatásban már a „mitől is lesz valaki ember?” kérdéskört boncolgatja az alkotó. De bár ne tenné, hiszen ezzel a moralizálással annyi felesleges tiszteletkört fut le, hogy nemes egyszerűséggel kifullad a film. Seth MacFarlane próbált komoly gondolatokat belegyömöszölni a plüssmackóba, de ennek a macinak nem áll jól a drámázás.
Hiába Liam Neeson müzlivásárlós jelenete, hiába tették be a filmbe Morgan Freemant is, a Ted 2 beleroskad saját magába. A rendező nyugodtan lenyisszanthatott volna 20-25 percet a majdnem 2 órás játékidőből. Akkor az erősen izzadtságszagú dráma-vígjáték helyett kaptunk volna egy 90 perces könnyed vígjátékot, ami nem akar többnek látszani, mint ami. Remélem, hogy Seth MacFarlane a továbbiakban inkább a félművelt, liberális, alkoholista kutya (Biran Griffin) és családja sztorijain töri majd tovább a fejét, a kanos macit pedig beteszi az ágyneműtartóba, és harmadszorra nem húzza elő onnan!
