Lukáts Andor színész fejében 25 évvel ezelőtt érdekes gondolat fogant. Milyen jó lenne, ha évente legalább egy órára elnémulna a világ, és csend birtokolna mindent.
A csend világának szimbólumot is képzelt: egy négy és fél méter magas üvegszobor, benne egy üvegharang, benne egy madártoll, mindennap fél órát némán kongana, közben pedig a világ összes nyelvén elhangzana a csend szó.
Lukáts Andort a blikk.hu újságírója kérdezte,
Miért fontos ennyire a csend az ember életében:
1990-ben, a nagyobbik fiam, Lőrinc születése után kezdtem el sokat gondolkodni a világ és az ország sorsán, illetve azon, én mit tudnék javítani. Hiszem, hogy ha legalább egy órára évente együtt hallgatna el az emberiség, akkor megértenék, hogy lehetne békében és nyugalomban, háborúk nélkül, egymást tiszteletben tartva egymás mellett élni. A közös tettben rejlik a lényeg és az erő. Remélem, ez Pásztón, ezen a fesztiválon is megvalósulhat. Ráadásul a település francia testvérvárosa is részese lesz a kezdeményezésnek.
Arról, hogy korábban sikerült-e megvalósítania a csend üzenetét, így emlékezik:
1996-ban a Vörösmarty téren a könyvhéten lett csend egy órára. Az emberek némán sétáltak, minden elcsendesült. Igazán különleges élmény volt. Többen oda is jöttek utána, hogy megköszönjék.
Az interjú folytatását olvasd tovább a blikk.hu oldalon.
