90 ezer négyzetméternyi terület újult meg, ahol mintegy 2400 cserjét, kilencezer rózsát és 105 fát ültettek. Emellett hétezer négyzetméternyi útfelületet újítottak fel és húszezer négyzetméternyi bozótos területet tisztítottak meg. Az Esterházy-kastély rózsakertjében 430 féle rózsafajt, összesen 8700 tőt ültettek.
A mai Fertőd elődje Süttör falu volt. A település először a nagy hatalmú Kanizsayak földesurasága alatt állott, majd Nádasdy-birtok lett, később 1671-ben – a Habsburg-ellenes rendi függetlenségi mozgalom vezetőinek elítélése után – kamarai kezelésbe került. 1681-ben Esterházy Pál a császári adminisztráció által elkobzott javakat megvette.
A mai kastély helyén korábban az 1720-ban Esterházy József irányításával megépített, U-alakú sarródi vadászkastély állt. A vadászkastély Süttör határában volt, területileg azonban Sarród faluhoz tartozott. 1762-ben Esterházy (Fényes) Miklós megbízásából a sarródi vadászkastélyt teljesen átformálták, kibővítették, illetőleg főúri pompájú kastéllyá építették át.
Az új kastélyegyüttest valószínűleg Hefele Menyhért és Jacoby Miklós közösen tervezték és építették. Mire 1766-ban a mai kastély elkészült, körülötte új település született. Ez lett Eszterháza (ma Fertőd településrésze), amely az Esterházy-családról kapta a nevét. 1946-ban Kertészeti Középiskolát és Kollégiumot hoztak létre a kastély egyik szárnyában.
A kastélypark, a park Fertőd határában három természeti egységet kapcsol egybe:
Az egyiket a süttöri égerszerű erdőben az egykori vadászatok telkén álló mocsárciprusok és a velük ültetett tölgyesek alkotják. A hercegi pár pihenőhelyéül szolgált.
A második elem a hercegasszony allé, ezt két kilométer hosszan mocsárciprusok és tölgyesek alkotják.
A harmadik rész a sírdomb.
A művészien kialakított földhalmon létesített fenyő- és egzotapark veszi körül a parképítő Cziráky Margit (1874-1910) és Esterházy Miklós Pál (1869-1920) kettős sírját.
