Diavolina a klasszikus értelemben nem rajong Gorkijért, ahhoz túlságosan is közelről látja az író hibáit és elesettségét, mégis összeköti őket egyfajta szerelem, és a nő hűsége.
Az idei Könyvhétre jelent meg Spiró György legújabb regénye. A Diavolina című regényben Makszim Gorkij utolsó éveit követhetjük nyomon.
Spiró György: Diavolina. Magvető, 2015.
Spiró György azt nyilatkozta a Diavolina kapcsán, hogy sokkal több időt vett igénybe a mostani kutatás, mint amennyi a Fogság című regényéhez kellett. Ez lehet meglepő, ha azt vesszük, hogy a Fogság vaskos kötetével akár embert is lehetne ölni, míg Spiró új regénye kifejezetten vékony és táskabarát. Aztán mikor elkezdjük olvasni a Diavolinát, akkor már annyira nem csodálkozunk: a regényszöveg kifejezetten tömör, de talán az emlékirat-jellegnek köszönhetően mégis könnyen olvasható.
A Diavolina főszereplője Makszim Gorkij, aki az idei Könyvhéten kifejezetten népszerű volt: Spiró új könyve mellett Gorkij felbukkan Orosz István Sakkparti a szigeten című regényében is. Az orosz szakon (is) végzett Spiró többek között Gorkij levelezéséből és a KGB archívumából dolgozott, ezeknek segítségével írta meg Olimpiada Csertkova, azaz Boszika, azaz Diavolina visszaemlékezéseit. Diavolina valóban létezett, és valóban Gorkij ápolója volt: Spiró történelmi hűségét a fülszöveg külön kiemeli.
Feljegyzések a menedékhelyről
Spiró saját bevallása szerint hetedszerre futott neki a regénynek, mire végre megállapodott Diavolina mellett. Nem csoda, hiszen ha csak a női szereplőket nézzük, akkor is számtalan izgalmas nézőpontot találhatunk Gorkij körül – elég csak feleségére, Katyerina Pavlovnára, vagy a kalandor életű Budberg bárónére gondolni. A szegény családból származó Diavolina saját képességeinek és némi szerencsének köszönhette felemelkedését, Spiró regényéből pedig egy szellemileg érzékeny, tájékozott, céltudatos nő hangját ismerhetjük meg.
Diavolina a klasszikus értelemben nem rajong Gorkijért, ahhoz túlságosan is közelről látja az író hibáit és elesettségét, mégis összeköti őket egyfajta szerelem, és a nő hűsége. Amikor Diavolina először mesél az íróról, inkább tűnik egy féltehetségű, bohóckodó életművésznek, semmint egy komoly alkotónak. Később aztán árnyalódik a Gorkij-képünk: idővel ugyanis Gorkij meglepő teljesítményekkel rukkol elő, ráadásul belelátunk Gorkij irodalomszervező munkásságába is.
Mesék a Szovjetunióról
Gorkijon keresztül pedig belelátunk a korabeli szovjet viszonyokba is – az író ugyanis olasz tartózkodása idején is teljesen naprakész volt, valamint folyamatosan konzultált hazájának vezető politikusaival. Csak úgy repkednek a történelemkönyvből ismerős nevek Buharintól Berijáig, különös hangsúllyal a két démonikus vezetőre, Leninre és Sztálinra. Gorkij mindkettejükkel megvívta a maga harcát, mert bár sok mindent lehet mondani rá, de azt nem, hogy elvakultan vonalas lett volna, illetve azt sem, hogy ne lett volna benne annyi humánum, hogy emberek tucatjait mentse meg a kivégzéstől.
Diavolina nézőpontja pedig sajátos fénytörésbe helyezi a szovjet politikai vezetést, szemrebbenés nélkül firtatja a felbukkanó politikusok motivációit, hibáit és gyengeségeit. Üdítő is olyanokat olvasni, hogy
Sztálin nagyon alacsony volt, alig magasabb nálam. Csodálkoztam, hogy lehet valaki még Leninnél is satnyább és jelentéktelenebb.
Diavolina azért nem áll meg ilyen felszínes dolgoknál, segítségével beleláthatunk a szovjet politikai csatározásokba, valamint még a Gorkij halála után kezdődő nagy tisztogatás hátterébe is.
Hol jövünk mi a képbe?
Spiró György szerint a Diavolinában bemutatott korszak, valamint az abban megjelenő hatalmi mechanizmus nemcsak most aktuális, hanem még évszázadokig fontos része lesz az irodalomnak és a történelemnek. Nemrég egy interjújában ezt nyilatkozta ezzel kapcsolatban:
(…) Ennek a kornak még nincsen vége. Ebbe a korszakba tartozik bele a bolsevik forradalom és a Szovjetunió története. Amikor szétesett a Szovjetunió, nem értettem egyet azokkal, akik azt mondták: „Na, akkor ezt letudtuk!” Ez ugyanaz a világ, ugyanazokkal az erőkkel. A 20. század diktatúrái – Dél-Amerikától Ázsiáig – az 1917-es forradalom variációi a mai napig. Nem árt az első nagy, szörnyűségekkel is járó társadalomátalakítási kísérletet tanulmányozni. (…)
