Címlapsztori – Az újságírószerep változása az amerikai hangosfilmben címmel írt összefoglaló munkát Kárpáti György; a Kultúrbarlang kiadásában megjelent kötetben a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének, a FIPRESCI-nek alelnöke az amerikai hangosfilm 90 évét tekintette át.
A kutatás több száz hangosfilmre terjedt ki, élen mindjárt a könyv címét kölcsönző filmalkotással, amely alapvetően formálta az újságíróképet, és évtizedekre meghatározta a zsurnaliszták mozgóképes ábrázolását. Az újságíró mindig is kedvelt karaktere volt a mozgóképnek.
A szerző, aki újságíróként és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának adjunktusaként is dolgozik, elmondta, hogy a kutatás ötlete 2006-ban merült fel, főleg az motiválta, hogy magyar és külföldi szakirodalom alig található a témáról.
Ezzel foglalkoztam a Pécsi Tudományegyetem doktori programjában, disszertációmat az ötvenes évektől az ezredfordulóig terjedő időszakból írtam. A most megjelenő könyvben a meglévő anyag átdolgozása mellett az azóta eltelt évekre is reflektál egy zárófejezet, illetve kiegészítettem az anyagot a harmincas-negyvenes évekkel is. Leginkább az vonzott a témában, hogy újságíróként, filmkritikusként, valamint egyetemen oktató professzorként is érintett voltam, így egyszerre végezhettem filmtörténeti kutatást, valamint az újságírószakma reprezentációját is lekövethettem
– mondta a szerző.
A kötetben párhuzamosan vizsgálja az újságírókép változását az amerikai filmben a harmincas évektől napjainkig, ezt kiegészítik az amerikai sajtó-, illetve médiatörténeti vonatkozások.
Ezeket nagyon jól lehetett egymással megfeleltetni, illetve különösen érdekes volt, hogy a harmincas évek nyomtatott sajtós újságírójának figurája miképp változik a tévé megjelenésével, hogyan jelenik meg és formálódik az elektronikus média újságírójának a képe, majd hogyan változik minden a kereskedelmi tévék fénykorában, és hogyan hat a szakmára az internet és a legújabb kori telekommunikációs fejlesztések megjelenése
– mondta Kárpáti György.
Legújabban már az újságírót szinte észrevétlenül helyettesítik a hackerek, ahogy azt a WikiLeaks kapcsán Julian Assange is elképzelte. Az aktuális társadalmi megítélés alapvetően befolyásolta az imázst. A harmincas évek újságírója alapvetően bulvárriporter volt annak negatív vonatkozásaival, amin az ötvenes-hatvanas években a szakmával szembeni bizalmi válság csak rontani tudott. A Watergate-ügy után váltak az újságírók Supermanné, az a hősi korszak volt az egyetlen igazán pozitív időszak az újságírókép szempontjából, de a nyolcvanas évek elejétől ismét megkezdődött az értékválság. És az elmúlt évtizedekben alapvetően a szakmai iránti ellenérzések negatív spirálba helyezték a karaktert
– tette hozzá, kiemelve, hogy az újságírókról sztereotipizált kép jelenik meg a vásznon, és csak a Watergate-ügy után nőtt meg a szakma iránti érdeklődés, indult el iskolai szinten az újságíróképzés.
A fiataloknak annyi fogalmuk volt a szakmáról, amennyit a filmekben láttak. És nagy meglepetésként érte őket, hogy a valóság mennyire nem ugyanaz – például az oknyomozó újságíró nem tűz- és ökölpárbajok sorát megvívva jut el a sztorihoz.
A kötet végén szerepel egy lista a tematika 30 megkerülhetetlen filmjével, az 1931-es – a kötet címét adó – Címlapsztoritól kezdve a Hálózaton, Az elnök emberein és a Kína-szindrómán át egészen a Truman Show-ig és A bennfentesig. A könyv melléklete egy DVD, A siker édes illata című, 1957-es klasszikus Tony Curtis és Burt Lancaster főszereplésével.
Kárpáti György elmondta, hogy a Címlapsztori a Filmanatómia című sorozat induló kötete. A sorozat alapvetően műfajtörténeti kalauz lesz, a továbbiakban műfajokat vizsgáló tanulmánykötetek születnek, amelyekben a szakmában jártas kritikusok, szakemberek egy-egy tanulmánya kap helyet. A szeptemberben megjelenő horrorkötetben például filmkritikusok mellett Pálfi György filmrendező és Dargay Marcell zeneszerző is ír egy-egy gyakorlati szempontú tanulmányt. Decemberben pedig a Star Wars: Az ébredő Erő premierje kapcsán jelenik meg a harmadik, sci-fire koncentráló kötet.
