A Mai Manó Ház Napfényműtermében 2015. június 11-én (Hemző Károly születésnapján) 17 órakor hirdetik ki az idei pályázat finalistáit és a közülük kiválasztott nyertest. A zsűri tagjai Lajos Mari, Korniss Péter, Szarka Klára és Bánkuti András.
A díjat (pénzjutalom, oklevél és kiállítási lehetőség jövőre a Mai Manó Házban) a művész özvegye, Lajos Mari adja át, az ünnepélyes eredményhirdetés után nyílik a tavalyi győztes, Hajdú D. András jutalomkiállítása. A Cataracta című exkluzív tárlat anyagát a szerző nemrég készítette a Kongói Demokratikus Köztársaságban.
A Cataracta központjában Dr. Hardi Richárd szemorvos áll, aki már húsz éve gyógyít Afrika szívében, a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Richárd a két magyarországnyi területű megye központjában, Mbuji-Mayiban dolgozik, a térség egyetlen jól felszerelt műtőjében. Innen indul csillagtúraszerűen a megye eldugott szegleteibe, hogy esélyt adjon azoknak a betegeknek is, akik 600–800 kilométerre laknak a szemészeti centrumtól. Tömegközlekedés nem lévén, a betegek (gyakran öregek és gyerekek) gyalogosan teszik meg az utat. Rokonokba kapaszkodva vagy bicikli csomagtartóján érkeznek Richárd ideiglenesen felállított műtőjébe a szürkehályog miatt sokszor addigra már teljesen világtalan páciensek.
Ezeken az utakon 300–400 kilométer megtétele olyan, mintha azt kérném valamelyik budapesti beteg hozzátartozójától, hogy a hetven éves vak nagymamáját tolja ki Párizsba a biciklije csomagtartóján…
– mondja az orvos. Sokaknak ez az egyetlen esélye arra, hogy ne vakon és kiszolgáltatottan éljék le az életük hátralévő részét egy sárkunyhó belsejében. Márpedig a betegek döntő többsége egyszerű szürkehályogban szenved. Az egyenlítői nap ereje és a szűrés hiánya miatt ez a régió különösen érintett a hályogos megbetegedésekben, pedig ez a szembetegség 15 perces egyszerű rutinműtéttel kezelhető volna. Mindkét hályogos szem esetén ez az idő 30 perc.
A képen látható Mbedji mindkét szemére megvakult a szürkehályog miatt három éve. A Nkembe-ben élő családja 80 kilométerről hozta be a kislányt Richárd doktor Kole-ben felállított ideiglenes műtőjébe. Az úton kézenfogva kísérték, a nehezebb terepen a nagymama a hátán cipelte Mbedjit. Miután csak az utolsó műtéti napra értek oda, Richárd a protokollt felrúgva a kislány mindkét szemét egyszerre műtötte meg – hiszen ki tudja, mikor vágna neki a család még egyszer egy ilyen nagy útnak. A műtét sikerült, másnap Mbedji már tökéletesen látott. A látásával együtt visszakapta az életét is: iskolába járhat, később családot alapíthat.
