A 12. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál a MAGYAR ANIMÁCIÓ 100 programsorozat záróakkordja. A június 24 és 28 között zajló mustra különleges tárlattal, konferenciával és retrospektív vetítéssorozattal tiszteleg hazánk legkiválóbb animátorai előtt.
MAGYAR ANIMÁCIÓ 100
A 100 éves magyar animáció történetét feldolgozó tárlat, melyet februárban a Pesti Vígadóban lehetett megtekinteni, Kecskeméten is látható lesz. A MAGYAR ANIMÁCIÓ 100 az első amatőr trükkfilmkísérletektől a ma videómegosztókon nézőcsúcsokat döntögető animációs kisfilmekig mutatja be a sokféle és változatos animációs filmes történet legfontosabb állomásait, máig kiemelkedő filmjeit, a technika fejlődését és a filmek mögött álló egykori és kortárs alkotókat. A látogatók betekinthetnek az animációs film készítésének kulisszatitkaiba is. Eredetiben lehet „találkozni” a Tévé Macival, Mirr-Murral és Misi mókussal, Frakk-kal, vagy a közelmúlt sikerfilmje, a MOME-n készült Nyuszi és Őz báb- és papírkaraktereivel. A Kecskeméten gyártott, a Youtube-on 207 országból 23 millió megtekintést megért Magyar népmesék sorozat festett cellrajzaiból is gazdag válogatás kerül bemutatásra.
A tárlat az idén 30 éves Kecskeméti Animációs Filmfesztivál történetét is feleleveníti archív híradórészletek és fotók, a fesztivál művészi értékű plakátjai, és a kezdetek óta egyedi tervezésű díjak révén. A magyar animáció és a KAFF átfogó története mellett a Magyar Nemzeti Galériában tavaly nyáron a Dada és szürrealizmus kiállítás kapcsán megrendezett Életre kelt (film)kísérletek – Az avantgárd első mozijacímű tárlat is helyet kap a Kecskeméti Kulturális Központban. A kiállítás a két világháború között kibontakozott ún. első „filmavantgárd” alkotásait mutatja be. A kiállítás egyedülálló alkalom, hogy olyan nagynevű alkotók, mint Bortnyik Sándor, Macskássy Gyula, Gyarmathy Tihamér vagy Vásárhelyi István frissen felfedezett filmkísérleteit a közönség a budapesti tárlat után egybegyűjtve megtekinthesse.
KONFERENCIÁK
A fesztiválon két szakmai konferenciát is rendeznek, melyek helyszíne a Katona József Megyei Könyvtár lesz. Június 25-én a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével lesz tanácskozás A kistelepülések és a mozgóképkultúra helyzetéről.
Június 26-án a 100 éves magyar animáció történetéről, hazai és külföldi mestereiről külföldi szakértők és hazai filmtörténészek részvételével tartanak konferenciát, melynek kiemelt előadója Giannalberto Bendazzi, a világhírű olasz animációfilmtörténész, a fesztivál díszvendége. Bendazzi itt mutatja be Cartoons című, az egész világon ismert animációtörténeti könyvének legfrissebb kiadását, melyben a magyar animációnak is kiemelt figyelmet szentel.
A konferencián felszólal Matolcsy György, a legendás Pannónia Stúdió egykori menedzser-igazgatója, Nicole Salomon, az Annecy Fesztivál alapítója, Vivien Halas, a magyar származású brit animációs guru, John Halas lánya, valamint Olivier Cotte, francia filmrendező, filmtörténész is. A konferencián látható lesz a szintén magyar származású hollywoodi rendező, George Pal egy frissen felfedezett, Németországban készített 30-as évekbeli reklámfilmje, melyben a ceglédi születésű rendező először használta a bábfilmkészítést forradalmasító Puppetoonsnak nevezett technikát.
MACSKÁSSY-ALBUM és DVD
A KAFF-on mutatják be a magyar animáció atyjaként tisztelt Macskássy Gyula életművét feldolgozó képes albumot is, melyet a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet terjesztésében kerül a boltokba június végén. A könyv mellékleteként válogatás jelenik meg Macskássy Gyula rövidfilmjeiből, köztük az 30–40-es években készült korai magyar animációs reklámfilmekkel, melyeket a Manda gondozásában ez alkalomból digitálisan felújítottak.
RETROSPEKTÍV VETÍTÉSEK
Aki a mozivásznon tekintené meg a magyar animációtörténet maradandó filmjeit, az idén is gazdag válogatásból tud szemezgetni.
A magyar animáció három egyedi világú, meghatározó alakja, Kovásznai György, Reisenbüchler Sándor és Vajda Béla is 2014‐15‐ben ünnepelné születésének 80. évfordulóját. Idén a KAFF‐on hármójuk életművét egymás mellé rendezve tekinthetjük meg. A vetítés különlegessége, hogy a legtöbb filmet 35 mm‐es kópiáról láthatjuk a mozivásznon a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, azaz a MaNDA jóvoltából.
Az ötletmesterként, animátorként, háttértervezőként, olykor zeneszerzőként is dolgozó Nepp Józsefnek a magyar animáció máig legnépszerűbb filmjeit köszönhetjük, gondoljunk csak a Gusztáv-, a Mézga-, vagy a Dr. Bubó-sorozatra. A Hófehér vagy a Macskafogópárbeszédei szállóigévé váltak, hasonlóan a nyolcvanas évek népszerű „kabarévideójához”, a Megalkuvó macskákhoz a Hofi-Koós macskaduóval.
A magyar animációs film kiemelkedő tehetségű alkotója, Békési Sándor két évtizedet alkotott a Pannónia Filmstúdióban, és olyan sikerfilmekben és sorozatokban működött közre, mint a János vitéz, vagy a Mézga család. Békési társalkotója volt a Gémes József rendezteDaliás idők című Toldi-adaptációnak, mely a világ legrangosabb animációs seregszemléjén, Annecyban elnyerte a legjobb egész estés filmnek járó díjat 1984-ben (Ráadásul akkor, amikor első alkalommal hirdették meg ezt a kategóriát.) A filmkészítést a teológiáért elhagyó művész nevéhez fűződik a nyolcvanas évek egyik legmívesebb tévésorozata is, a két szériát megért Vázák meséi.
Az idén 88 éves Cseh András alkotó már Macskássy Gyula ötvenes években készült rajzfilmjeiben dolgozott animátorként és operatőrként A kiskakas gyémánt félkrajcárjától A telhetetlen méhecskéig. A KAFF-on két legismertebb sorozatából, a Frakk, a macskák réme és a Vackor-mesékből szemezgetünk.
Magyarország első magánkézben levő animációs műhelye, a Varga Stúdió a kilencvenes évek piacvezető animációs műterme volt Közép-Európában. Az összeállítás az idén 70 éve született alapítóra, Varga Csabára, valamint a tavaly elhunyt Erkel Andrásra producerre emlékezik. A külföldi videoklipek, reklámfilmek, szignálok és sorozatok mellett a fesztiválnyertes A szél és az Auguszta-gyurmasorozat is pereg majd a vásznon.
A magyar animációs filmek versenyprogramjának zsűrijében foglal helyet Szoboszlay Péter animációs filmrendező, akinek egyedi rövidfilmjei, mint a Sós lötty, a Rend a házban vagy a Hé, te! az egész világot bejárták. A magyar animáció nagyöregjének számító Szoboszlay a hatvanas évek második fele óta készít rövidfilmeket, a János vitéz egyik társalkotója volt. A rendezés mellett a hetvenes évek óta tanítja is az animációs film készítést. Évek óta népszerű műhelyfoglalkozást vezet Kecskeméten. A közelmúltban befejezett 26 részes televíziós sorozata, a 100 éve történt a 100 évvel ezelőtti Magyarország világát idézi fel.
