Az 1945 és 48 közötti időszak a magyar művészettörténet euforikus periódusa volt. Az alkotók egy csoportja úgy gondolta, elérkezett az idő az európai művészet új tendenciáinak hazai elismertetésére. A szabadság azonban – az ismert történelmi okok miatt – nem tartott sokáig. A kiállítás azt vizsgálja, hogy abban a korban, amikor a politika erősen felülírta (tiltotta, megtűrte vagy támogatta) a művészi tartalom és kifejezési forma szabadságát, milyen lehetőségek és életutak maradtak a művészek számára.
A tárlat a múzeum tulajdonában lévő Barta Lajos alkotásain és Kemény Judit budapesti hagyatékban őrzött művein keresztül mutatja be a háború utáni évtizedeket. A két azonos művészi formanyelvből induló alkotónak azonban egészen más életpálya adatott: Barta az emigrációt választotta, míg a „belső emigrációba” kényszerült Kemény Judit számára alig-alig akadt itthoni kiállításokon bemutatkozási lehetőség. Grandiózus méretekbe megálmodott szobrairól mégis tanúskodnak szobortervei és vázlatai.
A tárlaton e két alkotó művei mellett más művészek fehérvári közgyűjteményekben őrzött anyagából is bemutatunk egy-egy absztrakt alkotást: Gedő Ilkától, Gyarmathy Tihamértól, Marosán Gyulától és Martyn Ferenctől.
Variációk az absztraktra. Kemény Judit és Barta Lajos művészete
Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
Csók István Képtár (Bartók Béla tér 1.)
Megnyitó: május 15. péntek 19.00 óra
Megnyitja: Pataki Gábor művészettörténész
A megnyitó után a bodylotion co-dance Itt se Ott se cím produkciója kezdődik. Arany Virág és Hadi Júlia 2009-ben kezdett együtt dolgozni. 2014-ben bemutatott munkájuk, a L é p é s I d ő kiindulópontja a hétköznapi mozgás és egy olyan koreográfiai hozzáállás kidolgozása volt, mely az időbeli jelenlét és a változás időbeliségének filozófiai dilemmáit dolgozza fel. Az előadásért idén Lábán Rudolf-díjban részesültek.
A kiállítás-megnyitón Barta Lajos és Kemény Judit munkáira reflektáló kompozíciót mutatnak be, melynek alaptémája az egyensúly és az aszimmetria kapcsolata, valamint az elrugaszkodás problematikája fizikai, szellemi és társadalmi értelemben.
