Egy dél-afrikai kutatócsoport feltételezések szerint konzerválódott emberi szöveteket talált egy 2 millió éves emberi koponyán. A tudósok a csontváz fogazatában ételmaradványok, többek között az utoljára elfogyasztott magvak nyomaira is rábukkantak, írja a Múlt-kor portál.
Amennyiben bebizonyosodik, hogy a vékony szervesanyag-rétegek valóban a valaha volt legrégibb emberi bőrmaradványok, a feltárást követő vizsgálatok számos új információval járulhatnak hozzá a kihalt korai emberfélével, az Australopitechus sedibával kapcsolatos tudásunkhoz.
A feltárást vezető Lee Berger, a johannesburgi Witwatersrand Egyetem tanárának fia, Matthew még 2008-ban talált rá a fiatalon elhunyt Australopitechus sediba maradványaira. Az újonnan felfedezett korai emberféle átmenetet jelentett a majomszerű Australopithecus és a Homo-nemzetség között.
Két lábon jártak. Valószínűleg csak 130 centi magasak voltak, könnyű testfelépítéssel rendelkeztek, és meglehetősen soványak voltak. Hosszabb karjaik és íveltebb ujjakkal bírtak, mint a mai emberek. A csípőjük és a lábujjaik is mások voltak kicsit
– tette hozzá Berger, aki a korai emberős kis fejméretét is kiemelte.
Berger és csapata bejelentése az új faj felfedezésekor megosztotta a kutatókat, sokan ugyanis úgy vélekedtek, hogy a régészek valójában csak több korai emberféle maradványai keverékére bukkantak rá. 2010 óta a kutatócsoport azonban további öt ősember maradványait – köztük két szinte teljes épségben fennmaradt csontvázat -, valamint állati és növényi fosszíliákat is felfedezett az ásatás helyszínén. A kutató szerint ezzel megerősítést nyert a feltételezésük, miszerint valóban egy új fajra bukkantak rá.
A régészcsapat egy élő laboratórium létrehozását tervezi a lelőhelyen tetején, hogy a leletek rongálása nélkül tudják folytatni a munkát.
Olyan ez a barlang, mint egy nagy, betonnal feltöltött úszómedence, teleszórva csontokkal, amelyek közül számos az emberi faj ezen ősi rokonának csontváza
– mondta a kutatásvezető.
