Itt és most – Megnyílt a képzőművészeti Nemzeti Szalon

Nemzeti Szalon

Több mint kétszáz kortárs magyar alkotó munkáit vonultatja fel a Műcsarnok Itt és most című kiállítása; a Magyar Művészeti Akadémia Nemzeti Szalon sorozatába illeszkedő tárlat bizonyítja, hogy a magyar művészek a világ élvonalába tartoznak – mondta a szombati megnyitón az MMA elnöke.

Fekete György emlékeztetett, néhány évvel ezelőtt a szomszédos Olof Palme Házban merült fel először a Nemzeti Szalon létrehozásának ötlete, ekkor azonban nem talált meghallgatásra.

Később részben a Nemzeti Szalonok miatt kapta az MMA azt a feladatot, hogy felelős gazdája legyen a Műcsarnoknak. A sorozat évente egy-egy művészeti ág hazai keresztmetszetét adja, majd öt esztendőnként újrakezdődik

– közölte.

Tavaly a magyar építészet mutatkozhatott be a Műcsarnokban, jövőre az intermediális és fotóművészet, a negyedik évben az iparművészet és a design, majd az élő népművészet bizonyítja, hogy a magyar vizuális művészetek a világ élvonalában vannak

– számolt be. Fekete György szólt arról is, hogy a Nemzeti Szalonnal egy időben magángalériák és civil szervezetek bemutatkozások sokaságát szervezték meg,”ilyen módon vált a méltatlan harc a művek egészséges vetélkedésévé”, ráadásul a Magyar Nemzeti Galéria pénteken nyílt kiállítása hetven év erdélyi művészetét hozta el a Budai Várba. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár megnyitó beszédében kiemelte:

jelentős társadalmi igény és erős tradíció az, aminek ma részesei lehetünk,

az igény ugyanis az első Nemzeti Szalonok mintegy száz évvel ezelőtti megrendezése óta megmaradt az új és hagyományos értékek látására és láttatására.

A közönség a lábával szavaz: több mint 20 ezer látogató volt kíváncsi a tavalyi építészeti Nemzeti Szalonra is.

– fűzte hozzá. Az államtitkár elmondása szerint a képzőművészeti Nemzeti Szalonon 207 alkotó munkái láthatók, akik a kurátor válogatásának eredményeképpen Magyarország legreprezentánsabb kiállítóterében építik a közízlést. Fertőszögi Péter, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány kuratóriumának elnöke felidézte, hogy a 19. századi Párizsban a kevés megmutatkozási lehetőség miatt hatalmas szerepe volt az évente megrendezett szalon-kiállításoknak, majd a század végén francia mintára Magyarországon is magas színvonalú országos seregszemlék nyíltak.

Idővel azonban mindkét országban egyre jobban elsekélyesedtek ezek a tárlatok, és 1945 után az akkori kulturális kormányzat is hiába próbálkozott újjáélesztésükkel, be kellett látnia, hogy a művészeti fejlődés a szakmaibb rendezvények felé mutat. Az utóbbi időszakban a kurátori kiállítások váltak jellemzővé, melyekben egy szakember saját koncepciója szerint állította össze az anyagot, de nem tudta a művészek széles körét megmozgatni, így bizonyos alkotók kerülhettek helyzetbe, mások háttérbe szorultak – összegzett a művészettörténész.

Fertőszögi Péter szerint a Nemzeti Szalonnal most újra teremtődik egy olyan lehetőség, amely széles kereteket teremt a művészeknek a bemutatkozásra, így a közönség is keresztmetszetet kaphat a magyar művészet tendenciáiból. Régi hiány teljesül, de sok szakmai vita volt a Nemzeti Szalon körül – emlékeztetett, hozzátéve, hogy a rendezők hiába próbálták meg sok száz művész meghívásával kiterjeszteni a lehetőségeket, voltak, akik a tiltakozásra használták fel a meghívást.

Nem sikerült a magyar kortárs képzőművészet egészét megszólítani, mégis rendkívül gazdag képet kaphatunk elsősorban a hagyományos műfajok, a festészet, a szobrászat és a grafika képviselőitől.

– méltatta a tárlatot Fertőszögi Péter, hozzátéve, hogy jövőre az új médiumok képviselői mutatkozhatnak be Nemzeti Szalonon. N. Mészáros Júlia kurátor a kiállítás pénteki sajtóvezetésén elmondta: legalább hatezer kortárs művész alkotásai közül választotta ki azokat, amelyek némileg mások az eddig ismerteknél. A tárlat olyan nagy mesterek életművéből is új jelenségeket szeretne felmutatni, mint Keserü Ilona, Konok Tamás vagy Orosz István, és néhány, a közelmúltban elhunyt művész – például Hantai Simon, El Kazovszkij vagy Körösényi Tamás – munkái is bekerültek az anyagba.

Szegő György művészeti igazgató hangsúlyozta, hogy még egy ilyen nagyszabású válogatásból is sok arra érdemes művész óhatatlanul kimaradt, a Műcsarnok felhívására azonban maguk az alkotók is feltölthették munkáikat, így Tár.hely címmel az M0 kiállítótérben további 750 művész alkotásai tekinthetők meg digitálisan július 19-ig.



Nincs hozzászólás

Írd le a véleményed!