Háromszáznegyven kötetből álló bibliagyűjteményt avattak a tiszaderzsi református templomban, többek között óorosz, orosz, ukrán, moldáv, bolgár és szlovák nyelvű imakönyveket, sőt Egyiptomból érkezett arab nyelvű, illetve német aranyozott Bibliát is bemutatnak a páratlan múzeumban.
Fodor Gusztáv református lelkész-igazgató, a gyűjtés irányítója elmondta: a múzeumba összegyűjtöttek 114 teljes Bibliát, 102 darab Újszövetséget, 15 fajta képes Bibliát, 47 énekeskönyvet, valamint 30 féle imakönyvet, amelyeket összesen harminc nyelven írtak. A legnagyobb ritkaságokat a Magyar Bibliatársulat küldte, de Magyarországon kívül érkeztek különlegességek a Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből és a Délvidékről is, a legrégebbi darab 1774-ből származik.
A gyűjtemény egyik legérdekesebb darabját, egy skót család 1802-től 1600-ig visszamenő családfáját is tartalmazó Bibliát, egy tiszaszentimrei lakos ajánlotta fel
– közölte a lelkész.
Páratlan az 1939-es Zsidó Nők Imakönyve is, amelyet Hartmann Vilmosné beregszászi zsidó nő adott át szomszédjának, mielőtt Auschwitzba hurcolták, azzal a feltétellel, hogy hazatérésekor visszakapja. Sajnos ez nem történhetett meg. Megrendítő dolog, hogy a halála előtti évben az imakönyvbe tulajdonosa a következőket írta:
Kíváncsian várom az Örökkévalótól, hogy mit hoz ránk a jövő esztendő
– idézte Fodor Gusztáv, aki kitért arra is, hogy Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter egy második világháborúból származó német Újszövetséget adott a gyűjteménybe.
A múzeum ökumenikus gyűjtemény
– fogalmazott Fodor Gusztáv, utalva arra, hogy bár annak egyik felét ő maga adta, a másik részét a környező templomok gyülekezetei, magánemberek, közéleti szereplők, református lelkészek és katolikus papok gyűjtötték.
Fodor Gusztáv elmondta, hogy a Bibliamúzeum létrehozásának kettős célja volt: egyrészt értéket közvetít, ami szerinte hiányzik a köz- és a magánéletből, másrészt a településen átutazó évi 200-300 ezer turista számára is érdekes lehet.
A Bibliamúzeumot bárki megtekintheti hétköznap 8-16 óra között.
