Franciaországba emigrált egykori magyar hírszerző elhallgatott családi múltját mutatja be a Párizs Magyar Intézet új kiállítása.
A tárlat különlegessége, hogy egy család történetén keresztül ismerheti meg a közönség a francia-magyar közös múlt hidegháborús vonatkozását – mondta Ablonczy Balázs, a kulturális intézmény igazgatója.
A csütörtök megnyílt Les Mémoires Courtes/Hiányos emlékirat címmű kiállítás egy multimédiás dokumentumprojekt része. Elisabeth Rüll magyar származású francia sajtófotós két évvel apja, Rüll Tamás vegyészmérnök halála után az íróasztalában talált személyi dokumentumokból értette meg, hogy apja nem az volt, akinek Franciaországban mindenki hitte. A megtalált papírok alapján a fotós öt évvel ezelőtt kezdte feltárni apja hírszerzői múltját Magyarországon, Ausztriában és Franciaországban, s a kutatásról egy dokumentumfilmet és egy könyvet is tervez készíteni.
Rüll Tamás vegyészmérnök-hallgató 1949 elején hagyta el Magyarországot.
Ausztriában csatlakozott a 21 európai és tengerentúli országban kiépült Magyar Harcosok Bajtársi Közössége (MHKB) nevű antikommunista politikai emigráns szervezet ausztriai hírszerzői csoportjához, amelyet a központi francia hírszerző szervezet finanszírozott. Rüll másokat is beszervezett, s az 1950-es évek elején legalább ötször visszatért illegálisan Magyarországra, üzeneteket közvetített és segített magyaroknak Nyugatra szökni.
Miután 1952-től a magyar hatóságok megfigyelték, apjával folytatott levelezését ellenőrizték, barátait letartóztatták, felhagyott a kémtevékenységgel és Franciaországban telepedett le. Befejezte egyetemi tanulmányait, családot alapított, megbecsült vegyészmérnök lett. Jóllehet a magyar emigrációval tartotta a kapcsolatot, múltjáról soha nem beszélt senkinek, a szocialista rendszerrel szembeni ellenérzéseit azonban megőrizte, a Kádár-rendszer még 1986-ban is veszélyes személyként tartotta nyilván. Rüll Tamás Magyarországra soha többet nem tért vissza, a rendszerváltás után sem, 2008-ban halt meg.
Az elhallgatott múltat feltáró kutatómunkát a kezdetektől támogatja a Párizsi Magyar Intézet, a magyarországi kutatásban Fejérdy Gergely történész segítette Elisabeth Rüllt.
Ablonczy Balázs igazgató elmondta:
A kiállításon a készülő dokumentumfilm előzetesét és több száz dokumentumot és tárgyat tekinthetnek meg a látogatók. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárából és a francia menekültügyi hivatalból származó dokumentumok mellett a Rüll család fotói, levelei és hangfelvételei, valamint Elisbeth Rüll saját fotói is kiállításra kerültek, amelyeket a kutatás közben készített. Egy külön teret Rüll Tamás hagyatékából és bútoraiból rendezett be a Párizsi Magyar Intézet.
Az igazgató reményei szerint egy ilyen elhallgatott élettörténet bemutatása a francia-magyar közös múlt hidegháborús vonatkozásaira világíthat rá. Megítélése szerint ebben a családi történetben elsősorban az érdekes, hogy a hidegháború milyen irányba taszította az egyszerű embereket.
A tárlat május 22-ig lesz nyitva.
