A 20. századi festészet hatvan remekműve látható a párizsi Louis Vuitton Alapítvány első, nem kortárs alkotásokból összeállított tárlatán.
A koruk művészeti szabályait meghaladó alkotások, köztük Munch, Matisse, Mondrian, Malevitch, Rothko, Delaunay, Léger, Picabia vagy Giacometti legismertebb műveit többek között a New York-i MoMA és a Guggenheim Múzeum, a szentpétervári Ermitázs, a londoni Tate és az amszterdami Stedelijk Museum adta kölcsön a tavaly ősszel megnyílt új párizsi kiállítóhelynek, amelyet Frank Gehry kanadai születésű amerikai sztárépítész tervezett Franciaország leggazdagabb embere, Bernard Arnauld iparmágnás, az LVMH luxuscsoport tulajdonosa számára a Bois de Boulogne park szélére.
Ezek olyan egyetemessé vált alkotások, amelyek úgy alapozták meg a modernitást, hogy minden akkor létező szabályrendszert felrúgtak
– hangsúlyozta Suzanne Pagé kurátor, aki korábban a párizsi Modern Művészeti Múzeumot igazgatta.
Az Egy szenvedély kulcsai című, szerdán megnyílt tárlat az alapítvány gyűjteményének megfelelő négy nagy tengely köré szerveződik. Az első részben az úgynevezett szubjektív expresszionizmushoz tartozó munkák láthatók, a második rész a kontemplatív művészet köré szerveződik, a harmadik a popkultúrával, míg a negyedik a zeneiséggel foglalkozik.
Ezek inkább érzelmi, mintsem intellektuális irányvonalak
– vélte a kurátor.
Az első rész Edvard Munch A sikoly című festményével nyílik. Az itt látható művek, Kazimir Malévitch, Francis Bacon, Alberto Giacometti, Otto Dix, Helene Schjerfbeck alkotásai az életről, a halálról, a szorongásról, a magányról szólnak.
A második csoport a gyűjtemény meditatívabb jellegére hívja fel a figyelmet, a meditációtól a tájképekig Claude Monet, Piet Mondrian, Akseli Gallen-Kallela, Ferdinand Hodler, Emil Nolde munkáin keresztül. Itt kaptak helyet a radikalizmustól az absztrakt felé mutató művészek (Kazimir Malévitch, Piet Mondrian, Constantin Brancusi, Mark Rothko), majd az úgynevezett hedonisták (Pierre Bonnard, Pablo Picasso).
A város, a sport, a mozgás, a reklám, a média, modern élet fejlődése a témája a „popkultúra” résznek Robert Delaunay, Fernand Léger, Francis Picabia munkáival. A negyedik csoportban pedig azon festők alkotásai láthatók, akiknek munkásságában a zene meghatározó és egyértelmű szerepet játszott, ilyenek Henri Matisse, Vaszilij Kandinszkij, Frantiesek Kupka vagy Gino Severini.
A kiállítás július 6-ig tekinthető meg.
