Vasárnap ne lehessen többé verset írni

Ezeket a sorokat a Keresztény Demokrata Néppártnak szánnám, főleg Harrach Péternek, aki a vasárnapi boltbezárások legelkötelezettebb híve, és újabban minden más vasárnapi munkavégzést is korlátozna, betiltana. Mert betiltani jó. Akkor érzed ám, hogy hatalmad van, és a hatalom megrészegít.

Igaz, a kórházak, rendőrség meg pár közszolgálatot ellátó munkás dolgozhatna. Bár ha a betörőket, verekedőket, részegen baleseteket okozókat rá lehetne venni, hogy vasárnap a családi életet élvezzék, úgy például a rendőrök java is otthon vagy a templomokban szunyálhatna.

Csak hát nem hiszem, hogy Harrach bármit olvas még – annyira el van keveredve Istennel, hogy a politika mellett a művelődésre már aligha marad rá ideje. Különben is, alighanem mindenhatónak képzeli magát, mint Istene, akkor meg ugyan mi újat olvashatna még?

De azért halkan felvetném a kérdést, hogy mi lesz, mondjuk, a költőkkel (különösen a jól kistafírozott MMA-sokkal? Szabad-e verset firkálni vasárnap, ha épp akkor szállja meg a költőt az ihlet? Vagy tartsa fejben hétfő reggel hatig? Esetleg verset írni eleve nem munka? De ugyanez érvényes a próza- és színmű-írókra, zenészekre, festőkre, a művészekre általában. A színész persze szórakoztasson, de a rendező nézze családjával a megújult m1-et, a Nemzeti Hírtévét reggeltől estig. Kivéve a mise idejét.

További nagy kérdés, az olvasókkal mi legyen? Mármint aki úgymond profi olvasó – kritikus, irodalomtörténész vagy épp tudós? Ez nem vicc: például Petőfit olvasni hangosan a famíliának nem munkavégzés, de kicetlizni egy tudományos munkát már nagyon is annak minősíthető. Nem kéne hát akkor mégis egy speciális rendőrség, melynek tagjai vasárnap az otthonokban razziáznának? Ott vannak a közmunkások, erre biztos képesek lennének némi továbbképzéssel.

De a tiltás körét én más irányban terjeszteném ki. Ott van a vadászat, ami nem pusztán természetjárás, sport, hanem meló is – az állatokat etetni is kell. S nem is értem, Semjén Zsolt, a KDNP elnöke mint országos fővadász hogy’ jár vasárnapi imára, ha tudni való, hogy a vadászatok legfőbb napja a vasárnap, mert a vadászok is akkor érnek rá leginkább. De tudjuk, hogy megy az: elindulnak kora reggel, egy kis pálesz, egy kis früstük, aztán egy nagy ebéd meg egy még nagyobb berúgás. A család aztán alig várja, hogy apuka tökrészegen estefelé megérkezzen két fácánnal meg egy nyúllal a vállán – anya és a gyerekek meg pucolhatják, miután lerángatták és lecsutakolták a családfő sáros gumicsizmáját.

És én először a papoknak, lelkészeknek, kántoroknak adnék munkaszüneti napot vasárnaponként. Egész életükben egy szabad vasárnapjuk sincs. A vasárnapi mise meg épp hogy családellenes, ha a gyerekeket is a család tagjainak számítjuk. Mert ahelyett, hogy a túlterhelt nebulók végre kialudhatnák magukat, a vallásos – hagy ne mondjam, bigott – szülők már 6-7-kor ébresztik őket, irány a nyolcórai kismise, az való nekik, nem a későbbi nagymise. Aztán ott kókadoznak, az Ige meg elsuhan a fülük mellett.

Tőlem persze azt csinál mindenki, amit akar – ha nem tesz olyat, amit nem szeretne, ha vele tennék. De ami itt folyik, az már az őrület felé vezet, mert innentől kezdve – vagy hát már régóta – nincs megállás. Vasárnap nem lesz újság meg friss kifli, mondjuk, de az újságíróknak és a pékeknek dolgozniuk kell majd vasárnap, hogy hétfőn azért legyen. Olyan lesz ez, mint Jeruzsálem: pénteken az arabok nem dolgoznak feltétlenül és nem lehet megnézni a két nagy mecsetet, szombaton a zsidók, a keresztény templomok, szent helyek meg déltől kettőig többnyire zárva vannak, sziesztáznak a papok.

Úgyhogy ha csak egy hétvégén jársz a világ legőrültebb városában, amit három világvallás meg x szekta is a magáénak akar, végül pont a legérdekesebb dolgokról maradsz le. Persze ma az őrültséget meglátni és megtapasztani nem kell elzarándokolni a legszentebb városba, ahol mindenki gyűlöl kb. mindenkit (és egymást is, nem csak egymás közt folyik az utálkozás). Viszont mindezt átélni már elég itthon maradni. Ahogy már jó pár éve mondják: nem az az igazi, kihívásokkal teli kaland, hogy nyugatra mész, hanem ha itt maradsz.

Megosztás: