SZEGEDY-MASZÁK MIHÁLY, a zsűri elnöke:
Szegedy-Maszák Mihály Széchenyi díjas irodalomtörténész, az MTA és az Academia Europaea (London) tagja, az Indiana University (USA) és az ELTE emeritus professzora, a Nemzetközi Összehasonlító Irodalomtudományi Társaság Magyar Tagozatának és a Füst Milán Fordítói Kuratóriumnak elnöke, az MTA Zenetudományi Munkabizottságának tagja, a Hungarian Studies folyóiratnak, a Tegnap és ma kortárs magyar irodalommal foglalkozó sorozatnak és A magyar irodalom történetei (1907) három kötetének szerkesztője. Harmadmagával irányítja Kosztolányi műveinek kritikai kiadását. Literary Canons: National and International (2001) című munkája mellett tizenhét önálló magyar nyelvű könyvet írt, közöttük Kemény Zsigmond, Ottlik Géza, Márai Sándor és Kosztolányi Dezső munkásságát elemző monográfiát. Társszerkesztője volt a Epoche – Text – Modalität (1999) és a Der lange, dunkle Schatten: Studies zum Werk von Imre Kertész (2004) tanulmánykötetnek. A regényelméletről, a fordításról és a művészetközi tanulmányokról írt tanulmányait angolul, franciául, németül, lengyelül, szlovákul és kínaiul is kiadták.
BAZSÁNYI SÁNDOR:
Bazsányi Sándor az ELTE BTK magyar-esztétika szakán végzett, ugyanitt szerezte doktori fokozatát is. A PPKE BTK Művészettudományi Intézetének Esztétika Tanszékén oktat. Leginkább a huszadik századi és kortárs magyar irodalommal, valamint az irodalom, a képzőművészet és az építészet kapcsolósásaival foglalkozik. Kritikái, esszéi többek között a 2000-ben, az Alföldben, a Beszélőben, az Élet és Irodalomban, a Holmiban, a Jelenkorban, a Kalligramban, a Kritikában és a Műútban jelentek meg. Hat önálló kötettel rendelkezik, a legutóbbi három: „Fehéret, feketét, tarkát…”. Változatok az iróniára (2009); „… testének temploma…”. Erotika, irónia és narráció Nádas Péter prózájában (2010); Wesselényi-Garay Andor építésszel közösen: Kettős vakolás. Terek – szövegterek (2013).
KÁROLYI CSABA:
Károlyi Csaba irodalomkritikus, szerkesztő. Az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese. 1962-ben született Debrecenben. 1986-ban végzett az ELTE bölcsészkarán. 1989-1999 közt a Nappali ház irodalmi és művészeti szemle felelős szerkesztője volt. 1993-94-ben a JAK-füzetek szerkesztője, 1994-97 közt a József Attila Kör (JAK) elnöke volt. 1994-ben szerkesztésében jelent meg a Csipesszel a lángot. Tanulmányok a legújabb magyar irodalomról című kötet. 1996 óta az ÉS könyvkritika rovatának szerkesztője, 2009-től a lap főszerkesztő-helyettese. Több mint húsz éve tanít az ELTE Esztétika Tanszékén. Kötetei: Ellakni, nézelődni (esszék, kritikák, 1994), Lepkeháló (kritikák, tanulmányok, 1998), Non finito (irodalmi beszélgetések, 2003), Nincs harmadik híd (irodalmi kritikák, 2014). 2006 óta irodalmi beszélgetéseket készít a Klubrádió Szabad a pálya! című sorozatában. 2009 óta szervezője és moderátora az ÉS-kvartett kritikai beszélgetéssorozatnak, melynek az Írók Boltja ad helyet.
KERESZTESI JÓZSEF:
Egerben született, 1970-ben. Gyermek- és ifjúkorát Gyöngyösön töltötte, itt is érettségizett. 1989 és 1994 között magyar-művelődésszervezés szakra járt a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, 1993-tól 1998-ig a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem művészettudomány szakos hallgatója volt. 1998-tól 2000-ig a Déli Felhő című pécsi irodalmi-kulturális folyóiratot szerkesztette. 2001 szeptemberétől 2007 szeptemberéig a pécsi Jelenkorfolyóirat szerkesztőjeként dolgozott, azóta szabadúszó.
NAGY GABRIELLA:
Az ELTE Bölcsészkarán végzett magyar-esztétika szakon. Hét évig volt magyartanár, tizennyolc évig szerkesztő és irodalmi programok szervezője a Műcsarnokban. Jelenleg a Litera irodalmi portál felelős szerkesztője és produkciós vezetője. Három könyve jelent meg eddig: Vállalok bérbe sírni (versek, Palatinus, 2000), Idegen (regény, Palatinus, 2003), Üvegház (regény, Palatinus, 2013). Számos kötetet jegyez szerkesztőként vagy társszerkesztőként (Eufória – irodalmi bedekker, Eurovízió, Mátyás-ponyva stb.), számolhatatlan rendezvény létrehozója (JAK-hajó, Szextett – Kritikai beszélgetéssorozat, Légyott – Irodalmi orfeum, Litera-előszilveszterek stb.) Szerkesztette a Törökfürdő folyóiratot, a kezdetektől máig az Alibi – hat hónapra könyvsorozatot, dolgozott az MTV Kulissza című műsorában, az 5K Központ kreatívírás-tanára. A József Attila Kör (tiszteletbeli) és a Szépírók Társasága tagja. Munkáját Greve- (2003), Bródy- (2004) és a Pro Literatura-díjjal (2005) jutalmazták.
SALY NOÉMI:
Saly Noémi a szegedi József Attila Tudományegyetemen végzett magyar-francia szakon, doktori disszertációját Flaubert Szent Antal megkísértése című művéről írta. Dolgozott középiskolában és nyelviskolában, volt kollégiumi tanár a SOTE egyik nagy kollégiumában, majd 12 évig adjunktus a JATE francia tanszékén, ahol 19. és 20. századi irodalmat tanított. Ezekben az időkben fordítással is foglalkozott, olyan tudósok könyveinek magyarra ültetése fűződik a nevéhez, mint Marcel Mauss, Claude Lévi-Strauss, Mircea Eliade, André Comte-Sponville, George Vajda és Colette Sirat. 1996 óta kutatja a budapesti kávéházak történetét, kilencedik éve a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum muzeológusa. Azóta már csak Budapest és a magyar vendéglátás történetével foglalkozik, ezekről nyolc kisebb-nagyobb kötete és kéttucatnyi cikke jelent meg, könyveket és könyvsorozatot szerkesztett, kiállításokat rendezett, filmek készítésében vett részt. A Budapest folyóirat olvasószerkesztője. Időnként esszéket, sőt olykor kisprózát is ír, ezek nyomtatásban főként az Alibi, a Napút és a Kortárs folyóiratokban, illetve a Literán láttak napvilágot.
REMÉNYI JÓZSEF TAMÁS:
Az ELTE bölcsészkarán szerzett magyar-orosz szakos tanári diplomát 1973-ban. 1975-től a Kritika munkatársa, 1979-től 1983 végéig a Mozgó Világ rovatvezetője, főszerkesztő-helyettese. 1984-től másfél évtizedig a Filmvilág olvasószerkesztője, kisebb kitérővel: 1989 őszétől az induló Magyar Napló főszerkesztő-helyettese, illetve főszerkesztője 1992-ig. A legutóbbi években a Holnap, a Palatinus és a Kossuth könyvkiadók munkatársa.1999-től kilenc éven át gondozta a Magyar Rádió Első közlés című versműsorát, néhány évig a Rádió irodalmi szerkesztőségét vezette. Az elmúlt harminc évben különböző szakmai kollégiumok, kuratóriumok (Artisjus, Magyar Könyv Alapítvány, Nemzeti Kulturális Alap, Sziveri Társaság, Békés Pál-díj kuratórium) tagja. A kortárs magyar irodalommal foglalkozó írásaiból két gyűjteményt jelentetett meg (Sinistrától Ibusárig, 1998; Zsurnál, 2007). Tarján Tamással közösen egy műelemzés-kötetet (Magyar irodalom, 1945-1995), valamint hét kötetnyi irodalmi paródiát jegyez. 1998-ban Pro Literatura-díjat, 2002-ben József Attila-díjat kapott.
Forrás: Az Aegon Művészeti Díj sajtóközleménye
