Újrapozícionálná a Pesti Magyar Színházat a magyar kulturális életben Zalán János. A teátrumot év eleje óta vezető igazgató szerint ugyanis a színház jelen pillanatban nincs rajta a kulturális térképen.
A korábbi években az előadások átlagosan egyharmad házzal mentek. Pályázatában arra vállalkozott, hogy ezt a tendenciát visszafordítsa és növekedési pályára állítsa az intézményt, hogy az visszanyerhesse az őt megillető helyet a kulturális életben.
Arra a kérdésre, hogy megtartja-e a gyermek- és ifjúsági színházi irányt, Zalán János úgy válaszolt:
Egy szélesebb spektrumú repertoár-portfólió gazdagíthatná és erősíthetné a jelenlegi profilt. Ez azt jelenti, hogy olyan előadásokat is színpadra kell állítani, amelyekkel a családok felnőtt, sőt nyugdíjas tagjait is meg tudják szólítani. A cél újból vonzóvá tenni a Pesti Magyar Színházat. Újra megnyitjuk a korábban bezárt a jegyárusító helyeket, újjászervezzük a jegyterjesztő hálózatot, és hatékonyabb marketingeszközöket vetünk be.
Az épület felújítását is tervezik. Minden pályázaton indulni fognak, hogy ennek az anyagi feltételeit megteremtsék. A névváltoztatáson is gondolkodnak, de erről csak annyit árult el, hogy több variáció is felmerült. A következő évadról pedig egyelőre csupán annyit mondott az igazgató, hogy legalább 6 új bemutatót terveznek.
Zalán János tájékoztatása szerint néhány produkciót – amelyek esténkénti színpadra állítási költsége nagyobb, mint a jegybevétel – ideiglenesen szüneteltetnek, de még nem vettek le darabot a műsorról.
Arra a kérdésre, hogy a színészek közül hányan maradnak társulati tagok és van-e olyan, akinek nem hosszabbította meg a szerződését, az igazgató annyit válaszolt, hogy a határozott idejű szerződéssel rendelkező színészeknek a közalkalmazotti munkaviszony helyett szerződéses foglalkoztatási formát ajánlott. Kitért arra, hogy az előző igazgató, Őze Áron alkotóként, színészként továbbra is szerződéses munkaviszonyban van a Pesti Magyar Színházzal: a szerződésnek megfelelően az évad végéig játszhatja szerepeit.
Zalán János hozzátette: szeretné, ha vendégművészekkel színesedne a társulati munka.
Vannak szerepkörök, amelyek hiányoznak, és ezért sok darabot nem tudunk színpadra álmodni. A társulat folyamatosan változni fog aszerint, milyen darabokkal tudunk a piacon maradni.
– mondta az igazgató, aki azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy később, ha már felállt az új struktúra, valamilyen formában maga is részt vegyen az alkotófolyamatban. Reményei szerint Eperjes Károly – aki támogatói nyilatkozatot adott pályázatához – nemcsak színészként, hanem rendezőként is elfogadja majd felkérését.
A vendégelőadások is jelentős elemei az új struktúrának. Zalán János fontosnak tartja, hogy a színház anyagi lehetőségei szerint teret adjanak más alkotóknak, más együttesek, köztük határon túli társulatok produkcióinak.
Mint hozzáfűzte, pályázatának lényeges eleme volt az intézmény bekapcsolása a nemzetközi színházi vérkeringésbe. Megjegyezte, hogy ezzel kapcsolatban áprilisban egy bejelentésre is készülnek, de részleteket nem árult el. Felidézte azonban, hogy olyan külföldi társulatok, művészek, szakemberek támogatták pályázatát, mint az olasz Teatro Metastasio, a német Staatstheater Braunschweig, a belga Théatre Liege, Alexander Balanescu zeneszerző, hegedűművész vagy Zeljka Udovicic dramaturg.
Egyelőre azonban még az átadás-átvétel folyamata sem zárult le, mint Zalán János fogalmazott, rajta kívül állók okokból. Az előző vezetéstől ugyanis még mindig nem kapta meg „a gazdasági, műszaki és jogi átvételhez szükséges releváns, hiteles leltárt és alapdokumentumokat” – mutatott rá az igazgató, aki vezetői stábjába két közvetlen munkatársat hozott: Pál Tibort és Fülöp Ildikót.
