Megérkezett az első fekete gólya a gemenci erdőbe, a fokozottan védett faj webkamerán keresztül is követhető hímjét hétfő reggel észlelték a szekszárdi erdészet keselyűsi részén. Hogy miért hír a gólyák hazajövetele, többek között magyar népszokásokban gyökerezik.
Ugyan nem totemállatunk a gólya, de az ismert, régi-régi gyermekmondóka, a Gólya, gólya gilice, és a gólyák, fecskék hazatérése annak a jele, hogy a hosszú télnek lassan vége. Bár ma már legtöbbünk csak depressziós lesz a hosszú téltől, régen, a falun nemcsak az életminőség, hanem a túlélés is múlhatott azon, meddig tart a tél.
Ha belepillantunk a régi szokásokba, a magyar dramatikus népi színjátékok kellékei közé is tartozik a gólyamaszk, mely az egész magyar nyelvterületen ismeretes. Gólyának öltözött személyek megjelentek a farsangi játékokban, a fonóházakban és a lakodalmakban. A gólyamaszk szinte pontosan úgy készül, mint a vogul darumaszk. A nyélhez erősített, fából készült csőr két részből áll. Az alsó rész mozgatható, amellyel a játékos csattogtat, így utánozza a gólya hangját. A játékost lepedővel takarták le, amely alól csak a gólya csőre látszott ki.
A gólyamaszk és a darumaszk feltűnő egyezése nem hagy kétséget a tekintetben, hogy a gólya párhuzamba állítható a daruval, és a magyar néphagyománynak olyan kulturális emléke, amelynek eredete a magyarság kereszténység előtti hiedelemvilágában gyökerezik. – írja a Magyar Néprajz VII. kötete.
A fekete gólyák általában március közepén térnek vissza Magyarországra, a most megjelent hím idén is korábban érkezett a szokásosnál –
mondta Kovács Gábor, a szekszárdi erdészet vezetője. Arra számítanak, hogy hamarosan a tojó is megjelenik a keselyűsi fészeknél.
A gólyapár életét 2013 óta az erdőgazdaság honlapján webkamerán is figyelemmel lehet kísérni, a kamerát a Gemenc Zrt. a Duna-Dráva Nemzeti Parkkal, a Magyar Madártani Egyesülettel együttműködve helyezték el a keselyűsi erdészház mellett álló fákon. A megfigyelés első évében a gólyapár fiókái a hűvös tavaszi időjárás miatt elpusztultak, 2014-ben azonban sikeres volt a költés, a gólyapár három fiókát nevelt fel.
A most elsőként érkező hímet 1999-ben gyűrűzték meg Bogyiszló térségében, és 2000-ben, majd tíz év elteltével Izraelben sikerült azonosítani; a telet valószínűleg Afrikában, az Egyenlítő környékén töltötte, vonulása során érinthette többször a Közel-Keletet.
A fekete gólyák első fiókái május elején kelnek ki, kirepülésük július közepén megkezdődhet, de zömmel augusztus első harmadában zajlik. Ezután néhány hetet a fészkelőhely közelében tartózkodnak, majd útra kelnek. Fő vonulási útvonaluk a Gibraltári-szoroson, illetve a Boszporuszon át vezet.
Magyarországon az 1990-es évek közepe óta 150 párról 300-ra nőtt a fekete gólyák száma. A faj legsűrűbb hazai állománya a Duna mentén, a Gemenc Zrt. területein található. Kovács Gábor arról számolt be, hogy Bogyiszló térségétől a déli országhatárig húzódó élőhelyükön legutóbb 82 fészket számoltak össze, amelyekből 26 volt foglalt. A fészkek egy része azonban nehezen közelíthető meg a gólyák megzavarása nélkül – jegyezte meg. A faj becsült gemenci állománya 45-50 párra tehető.
