Átadták a tavalyi év legjobb levéltári kiadványait elismerő díjakat szerdán a budapesti Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltárában.
Az átadón öt kategóriában – legjobb forráskiadványok, monográfiák és tanulmánykötetek, szakmai kiadványok, levéltári adatbázisok, levéltári segédletek – összesen 12 munkát díjaztak.
A legkiemelkedőbb kiadványok díjazásával a szervező Magyar Levéltárosok Egyesülete a levéltárak kultúrateremtő, megőrző és népszerűsítő tevékenységére szeretné ráirányítani a figyelmet – mondta el a díjátadón a szervezet vezetője, Tyekvicska Árpád. Hozzátette: a magyarországi közlevéltárakból, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) tagintézményeiből, nyilvános magánlevéltárakból, valamint a határon túli magyar vonatkozású iratanyagot őrző egyházi levéltárakból várták a most harmadik alkalommal átadott díjakra jelölt kiadványokat.
A monográfiák és tanulmánykötetek kategóriában a szakmai zsűri Benda Borbálának az MNL Vas Megyei Levéltár által megjelentett, a kora újkori magyar főúri udvarok étkezési szokásairól írt könyvét ítélte a legjobbnak. A szakmai kiadványok között Budapest Főváros Levéltára Ybl Miklós munkáit bemutató kötete lett az első, amelyet Hídvégi Violetta és Marótzy Katalin szerkesztett.
A forráskiadványok között az első helyre az 1771 és 1785 között keletkezett váci végrendeleteket publikáló kiadvány került, a kötetet Vác Város Levéltárának munkatársai állították össze. A levéltári adatbázisok kategória élére a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában található címereslevelek adatbázisa került, míg a levéltári segédletek közül a zsűri a Magyar Nemzeti Levéltár jegyzékét választotta győztesnek, amely az 1918 és 1919 közötti Hargita megyére vonatkozó fondokat és gyűjteményeket tartalmazza.
Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Bizottságának elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a levéltárak nem csupán autentikusan őrzik a történeti közösségek fejlődéséről szóló forrásokat, de hozzájárulnak az állampolgárok védelméhez azzal, hogy dokumentálják a jelent, közösségi emlékezetet teremtenek. A volt miniszter örömét fejezte ki, hogy a díjazott kiadványok közül három is a magyarországi zsidóság életével és a hetven évvel ezelőtti holokauszt tragédiájával foglalkozik.
Gyurgyák János történész, az Osiris Kiadó igazgató-főszerkesztője úgy vélte, hogy sokat elmond a szak- és tudományos könyvkiadás jelenlegi magyarországi állapotáról, hogy a díjazott kiadványok egyikét sem professzionális kiadó gondozta. Megjegyezte: egy kiadó hasonló kötet megjelentetése esetén már az induláskor 1,5-2 millió forint veszteséggel számolhat, a kereskedők hozzáállása miatt pedig szinte elképzelhetetlen az, hogy ezeket a kiadványokat meg lehessen találni a könyvesboltokban. Hozzátette: mindenképp a díjátadó ünnepség fényét emeli, hogy ilyen körülmények között is jelennek meg a díjazott munkákhoz hasonló remek szakkönyvek.
Szögi László, a zsűri elnöke elmondta: a lehetőségekhez képest a levéltáros szakma rengeteg kiadványt jelentet meg, amelyeket később a történelemtudomány eredményesen tud felhasználni a múlt kutatásához. Gyurgyák János felvetésére válaszolva hangsúlyozta, igaz, hogy a könyvesboltokban hiába keresné a közönség ezeket a munkákat, viszont a tudományos- és a nagyobb közkönyvtárakban megtalálhatók.
A díjazottak az Osiris és az Arcanum kiadók jóvoltából magas értékű könyvutalványokban részesülnek.
Az elismert kiadványok teljes listája a Magyar Levéltárosok Egyesületének honlapján tekinthető meg.
