Egy nagyjából tízezer éves, elsüllyedt erdőt fedeztek fel búvárok a kelet-angliai Norfolk partjainak közelében. A szakemberek szerint az erdő „az Északi-tenger Atlantiszának” nevezett, évezredekkel ezelőtt elsüllyedt Doggerland része volt. A partvonaltól mintegy kétszáz méterre fekvő erdőt azután fedezték fel, hogy az elmúlt téli vihardagály több ezer tonna homokot mozdított el az óceán mélyén – írja a BBC. A múlt héten Ausztráliában egy hasonló „őskövületet”, egy rémisztő cápát találtak.
A Kelet-angliai Egyetem (UEA) professzora, Julian Andrews rendkívül izgalmasnak nevezte a felfedezést, a famaradványok elemzése azt mutatja, hogy a terület nagyjából tízezer éves. Az erdőt a Sea Search elnevezésű projekt egyik önkéntes búvárja, Dawn Watson fedezte fel, amikor egy „hatalmas fekete hullámmal” találta szembe magát, majd később rájött, hogy valószínűleg egy tölgyfaerdő maradványaiba botlott.
Doggerland Észak-Skócia, Dánia és a Csatorna-szigetek között terült el, és vadászó-gyűjtögető népeknek adott otthont. A sós mocsarakkal, földnyelvekkel, hegyekkel és folyótorkolatokkal teleszórt területet több ezer év leforgása alatt hódította el a tenger, otthonaik elhagyására kényszerítve az ott élőket. Egyesek szerint a megmaradt törzsekkel egy Északi-tenger felől érkező ötméteres szökőár végzett, amelyet víz alatti földcsuszamlás váltott ki. Martin Warren geológus szerint a terület vízszintje a legutóbbi jégkorszak után süllyedt vissza a maira.
Nem tudom, melyik idióta írja ezeket a cikkeket, de egy tízezer évvel ezelőtt víz alá került erdőrészletet, és egy 80 millió évvel ezelőtt IS élt, és azóta változatlan ÉLŐ cápafajt összehasonlítani, egy olyan baromság, amire csak az MTI képes… Esetleg a brit tudósok…