+ Film

Hogyan látják a magyarok Amerikát?

uránia

Az Uránia Filmnapok során beszélgetnek a migrációról és vizsgálják a magyar film Amerika-képét is. A négy nap során hatvan játék- és dokumentumfilm, valamint zenei programok és pódiumbeszélgetések várják a közönséget.

Január 22-25. között harmadszor jelentkezik az Uránia Nemzeti Filmszínház éves „filmszemléje”, az Uránia Filmnapok, amely a történeti és a kortárs magyar filmkincs újabb és újabb metszeteinek bemutatását tűzte ki céljául. A program idén egy társadalmi jelenségre, a migrációra, s annak mozgóképi vetületeire koncentrál. A négy nap során hatvan játék- és dokumentumfilm, valamint zenei programok és pódiumbeszélgetések várják a közönséget.

Harmadik éve már, hogy az Uránia Nemzeti Filmszínház január végén gazdag filmválogatással lepi meg a közönséget. Míg 2013-ban a filmhang és a filmzene volt e válogatás szervező eleme, 2014-ben pedig a magyar operatőri iskola került reflektorfénybe, az idei rendezvény a migráció jelenségét állítja a középpontba, elsősorban a rendszerváltás óta eltelt negyedszázad alkotásainak tükrében

Hogyan ragadják meg filmjeink, akár fikciós keretek között, akár a dokumentarizmus eszközeivel a migráció – a belső migráció, az elvándorlás, a bevándorlás, a menekültügy, a kultúrák egymás mellett élésének – ügyét, úgy is, mint történeti jelenséget, és úgy is, mint jelenkori valóságot? Mit tart fontosnak elmondani az elmúlt 25 év magyar filmje az egyéni döntésen alapuló, olykor belső késztetés, de többnyire kényszer-szülte otthonváltásról, és mennyire talál ez visszhangra, nézőkre? A filmtörténeti klasszikusokkal kiegészülő, gazdag filmválogatásban a huszadik század nagy népvándorlásai éppúgy megjelennek, mint a kortárs Odüsszeiák. Tekintettel a téma egyetemességére és intenzív jelenlétére a kortárs filmművészetben, a magyar filmekkel párhuzamosan néhány külföldi alkotás is helyet kap a programban.

Az idén négynaposra bővült rendezvény január 22-én, Magyar Kultúra Napján veszi kezdetét. A nyitóelőadás Fekete Ibolya Bolse Vita című filmjével a vasfüggöny leomlásának 25 évvel ezelőtti, euforikus fordulatát idézi elénk, egy osztrák filmkülönlegesség (Across the Border – Five Views from Neighbours) pedig az uniós csatlakozás kitüntetett pillanatát eleveníti fel. Ugyanezen az estén Radványi Géza Circus Maximusa az üldöztetést elszenvedőkre emlékeztet. A január 22-i programot tovább színesíti, hogy a Filmszínház a Magyar Kultúra Napja alkalmából idén is éjszakai vetítések keretében műsorra tűzi az előző év magyar premierfilmjeit, melyek közül kettő (VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan, Viharsarok) témájában is kötődik a programhoz. Az elkövetkező három nap hatvan dokumentum- és játékfilmje a szabad és a kényszerű otthonváltás tág, árnyalatokban gazdag horizontján helyezkedik el. Számos vetítésen az alkotók is jelen lesznek.

A gazdag filmkínálat mellett kávéházi pódiumbeszélgetések is várják a közönséget. 23-án, péntek délután A migráció kora? címmel rendezett beszélgetésen különböző, a migráció és a kultúraköziség részterületeivel foglalkozó szakmák és tudományterületek képviselői osztják meg gondolataikat a hallgatósággal. A január 24-i, szombat délutáni beszélgetés résztvevői, filmrendezők és filmtörténészek a magyar film Amerika-képét vizsgálják a kezdetektől napjainkig, végül január 25-én, vasárnap olyan filmműhelyek képviselői szólalnak meg, amelyek az elmúlt években intenzíven foglalkoztak a ki- és bevándorlás jelenségével. További információk a rendezvényről.

Nemrég az Uránia adott otthont az Anilogue animációs filmfesztiválnak is, a mostani programban is szereplő VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmet pedig mi is nagyon szerettük.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top