+ Zene

Körner Tamás a komolyzene jövőjéről

körner

Körner Tamás zenei menedzser három képviseltjét is a tavalyi év világszerte legkeresettebb muzsikusai közé sorolta néhány napja a Bachtrack komolyzenei portál.

Körner Tamás zenei menedzser három képviseltjét is a tavalyi év világszerte legkeresettebb muzsikusai közé sorolta néhány napja a bachtrack.com komolyzenei portál. Körner Tamással az MTI készített interjút.

Körner Tamás szerint egy jó impresszáriónak elsősorban biztos zeneismeretre és stílusérzékre van szüksége, ennek hiányában nem tudná kiválasztani a különösen ígéretes muzsikusokat, valamint elengedhetetlen a jó kapcsolatrendszer, és egyfajta, szinte megszállott lelkesedés is kell az általa képviselt zenészekért. Az is nagy előny, hogy Körner csak kevés zenészt menedzsel, így valóban rájuk tud koncentrálni, és tudatos döntés volt az is, hogy egy hegedűst, egy csellistát, egy zongoristát és egy karmestert képvisel, így nincs “belső konkurencia”.

Körner Tamás több mint húszezres lemezgyűjteménnyel büszkélkedhet, és szabadidejének jó részét is zenehallgatással és hangversenyeken tölti – ha teheti, saját művészei minden fellépésére elmegy. Kapcsolatrendszerét a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) igazgatójaként eltöltött két évtizedben alapozta meg, most a piac “másik oldalán” áll: ő ajánlja szólistáit a világ legjobb zenekarainak figyelmébe.

A harmadik említett kritériumot – azt hiszem – teljesen kimerítem. Őszintén lelkesedem a négy általam képviselt muzsikusért, és ezt a lelkesedést a tárgyalásokon nem is rejtem véka alá: a szervezők ezt érzik, és többnyire értékelik is. Ez a személyes kapcsolat és érzelmi azonosulás az oka annak is, hogy nem vállalom több zenész menedzselését

– mondta.

Zenészeit (Baráti Kristóf – hegedű, Várdai István – cselló, Várjon Dénes – zongora, Hamar Zsolt karmester) évente leülteti, és megvalósulatlan álmaikról kérdezi őket. “Várjon Dénes például így mondta el egyszer, hogy szeretné egy ciklusban előadni Beethoven mind az öt zongoraversenyét. Ezt végül sikerült is teljesíteni, és a budapesti koncertek akkora sikert arattak, hogy lemezfelvétel is készül. Nagy dolog ez, a magyar zongoristák közül eddig mindössze Schiff András vette fel mind az öt művet”.

A világ vezető koncerttermeibe van bejárása, szombaton például New Yorkba repül, hogy Baráti Kristófot meghallgassa a Carnegie Hallban.

Az ember azt gondolná, hogy a leghíresebb, ‘mitikus’ házak adják a legnagyobb honoráriumot a zenészeknek, de érdekes módon ez nem így van. Az igazán nagyok megtehetik, hogy jóval kevesebbet ajánljanak, hiszen a zenészek szinte fizetnének is azért, hogy felléphessenek ott. És ezt a szervezők vastagon ki is használják

– árulta el Körner Tamás. Azt, hogy egyedi fellépéseket szerveznek vagy turnéznak, részben a földrajzi távolság dönti el: Amerikába vagy Kínába nyilván nem éri meg egy koncertre elmenni, de Európában ez gyakoribb. Az is szempont, hogy egy turnén általában egy vagy legfeljebb két műsort kell végig játszani, míg az egyedi fellépésekre mindig új programmal lehet készülni, ami sokszor vonzóbb a zenészeknek.

A kérdésre, milyen fő trendeket lát a komolyzenei piacon az elmúlt évtizedekben, kifejtette: bár sokan a lemezipar összeomlását és a közönség fokozatos elvesztését emelik ki, ő nem borúlátó.

A trendek országonként változnak. Olaszországban például néhány éve drámaian csökkentették a komolyzene állami támogatását, ezért nagyot esett a koncertek száma, sok operaház is bezárt. Egyes régiók azonban feljövőben vannak: Japán már évtizedek óta erős, de Kína, és újabban az arab világ is nagyon fejlődik, számos koncertterem és operaház épül. Azt mondom tehát, hogy nem panaszkodni kell, inkább dolgozni, és meglesz az eredménye. (…) Ha egy előadás átfűtött, hiteles, drámai és őszinte, azt értékeli a közönség. A nézők figyelmét egyébként nagyon is érzik a zenészek, még a karmester is, aki háttal áll nekik

Mindennapjait meglehetősen átlagosnak nevezte, mint mondta, reggeltől a budapesti irodájában dolgozik – telefonál, e-maileket intéz, olvas -, majd nyugdíjasként már megengedi magának, hogy otthon ebédeljen, és délután többnyire már otthonról folytatja a munkát. Az itthoni hétköznapokat ugyanakkor gyakran szakítják meg külföldi koncertutak – tette hozzá. Szabadidejének nagy részét is a zenének szenteli: bár követi a fejleményeket a népzenében és dzsesszben is, szinte kizárólag komolyzenét hallgat, abból azonban minden korszakot és műfajt, beleértve az operát és a kortárs zenét is. “A kortárs zenénél nem szabad elfelejteni, hogy még nem történt meg az a rostálás, ami a korábbi korok műveinél már igen. A bécsi klasszikában is születtek harmatgyenge művek, csak ezeket már elfelejtettük (…) Szeretek mindent egyedül csinálni, még titkárnőm sincsen, ez jelenti a garanciát a minőségre. Úgy gondolom, nem lehet igazán sikeres egy olyan impresszárió, aki a dolgokat asszisztenseken keresztül intézi. A személyes kapcsolatot semmi sem helyettesítheti, annak van hitele, abban bíznak a partnerek.” – hangsúlyozta Körner Tamás.

Nemrég a köztévé egy műsor keretein belül kereste a komolyzene következő tehetségeit, de a végeredmény egy kissé bosszantott minket.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top