Az vagy, amit teszel.
Ha csak az lennék, amit eszem, akkor összetételemet tekintve szárított cickafark, banán, kenyér, nagy mennyiségű csokoládé, krumpilpüré és víz volnék, egy átlagos napból kiindulva.
De van – e szándéka bennem a zöldségnek, gyógynövénynek, folyadéknak, vagy csak lehetővé teszik, hogy megtegyem azt, ami a szándékom?
Legyen az bármi. Az a bármi, a tett. Ami már én vagyok, aki most gondolkodik.
Szándékom szerint megetetem, megitatom, felöltöztetem magamat, megvédem a testet, amiben élek, hogy folytatni tudjam az életet, amivel további szándékom van.
Minden nap más és más villamosvonalon jegyet lyukasztani. Oda tartani, ahol a megvalósulást remélem.
Elkérni, nyúlni érte, átvenni, eltenni, elvinni, átadni, kapni érte valamit, elfogadni.
Kifejezni. Közzétenni. Formába önteni: szobor, kép, vers, péksütemény, szoba lefestett falai, télikabát, kávéfőző, templom.
Beszéd. Élő tett. Minden részem és részletem elmond: fel vagyok szerelkezve tetőtől talpig, nemcsak állig, fölötte ott a szám, vele szavakkal mondom ki.
Ha akarom kicserélem a felszerelkezést felfegyverkezésre. A magam részéről védelmi szándékkal, ami a másik felől támadás. Nem azon múlik, hogy a beszélő számmal eszem – e disznóhúst.
Kéz. Építő testrész: fűrészel, becsavaroz, egymásra rak, hajtogat, hegeszt, műtétet végez, leír, rajzol.
Rajzol. A kezével szól: testbeszéd. Testvérbeszéd. Testvérgyilkosság.
Minden megvan: őstörténet. Eltérő szándékú hitkövetés.
Képzeljük el. Vagy fordítva: az elképzelt létezése teremtse meg bennünk a kigondolás vágyát.
Kvíz. Találjuk ki a valósat. Hagyjuk magunkat azon töprengeni, amit eredendően tudunk.
Tehát, képzeljük el, hogy nincs értelmes magyarázat a gyilkolásra.
Kellemetlen feltevés?
A részletekben fellelhető logika megtévesztő ereje sokakban felmenti a tettest. A megértés elbizonytalaníthat, ha nincs mellette egy sziklaszilárd, előre tisztázott, csupasz értékhierarchia.
Olyan, mint házasságkötéskor a hűség ígérete. A csalás, az csalás. A hűtlenkedőnek el kell ismernie a hűtlenségét, okokra való hivatkozás nélkül.
Manipuláció.
A jól felépített szónoklat mindig talál híveket, a hívekből újabb szónokok születnek, akiket követni kezdenek. Készen akár arra is, hogy életeket vegyenek el.
Játék egy műanyagból kiöntött szakállas istenfigurával.
A későbbi gyilkos korábban csak egy megszólított. Olyan, aki hagyta magát.
Mert jólesett neki. Szerepe van. Végre.
Miközben hallgatta amit neki mondtak, nem dúdolgatta magában a gyerekkori kedvenc slágerét, nem próbálta összerakni szó szerint a szöveget, nem akart megfeszülve emlékezni valami teljesen másra azért, hogy nehogy elkezdje azt gondolni, amit hall.
Elmenni nem mert. Az nem illendő. Így adta át magát.
A gyilkosság, az gyilkosság.
Isten még ilyenkor is tapintatosan kérdez:
Hol van Ábel, a te atyádfia?
Káin a tőle megszokott flegmassággal így felel:
Nem tudom, avagy őrzője vagyok-e én az atyámfiának?
Bár nem engem kérdezett, de válaszolok.
Igen, őrzője vagy!
