Apacs művészet – Adyzmus a festészetben és a kubista Bartók (1900-1919) címmel dolgozza fel a Nyolcak és a korszak modernista művészetének történetét Rockenbauer Zoltán művészettörténész a Noran Libro Kiadó gondozásában megjelent új könyvében.
Rockenbauer Zoltán kötete száz évvel ezelőtti korszakkal foglalkozik, és noha a téma nem avult el, életformánk azóta gyökeresen megváltozott: a Vadak, a Nyolcak, a Művészház, Ady költészetének vagy Bartók zenéjének és képzőművészeti kapcsolatainak problematikája már olyan távolra került, mintha a középkorban lettek volna – emlékeztetett a kötet kedd esti bemutatóján a téma egyik legelismertebb kutatója, Passuth Krisztina.
A művészettörténész azonban hozzátette: a most megjelent könyv nemcsak új adatokkal, új felfedezésekkel, forrásokkal, hanem friss megközelítésével is izgalmassá teszi a korszakot a mai olvasó számára.
Passuth Krisztina emlékeztetett arra, hogy a korabeli képzőművészetben nem volt egyetlen olyan vezéregyéniség, mint a zenében Bartók vagy a költészetben Ady. Egyesek Czóbel Bélát, míg mások Márffy Ödönt, Berény Róbertet vagy Tihanyi Lajost tartják igazán meghatározó alaknak, de nem annyira egyetlen személy, hanem egy többekből kialakult csoport vagy éppen több csoport vált a festészeti modernizmus meghatározójává.
A kötet egyik legnagyobb erénye, hogy számos dokumentumot, levelet, korabeli kritikát, magasztaló vagy elítélő véleményt is közöl, sőt ezeket egymással ütközteti is – méltatta Rockenbauer Zoltán munkáját Passuth Krisztina, hozzátéve: számtalan szórakoztató anekdota is előkerül, amelyek rávilágítanak arra a gondolkodásmódra és életformára, ahogyan az „apacs” festők, zenészek, kritikusok élték a maguk szabad életét.
Rockenbauer Zoltán Kőrössi P. József, a kiadó vezetője kérdésére felidézte:
A halandó múzsa című Márffy-monográfiája és a párizsi Musée d’Orsay-ben Barki Gergellyel közösen rendezett, Allegro Barbaro című kiállítás után is foglalkoztatta a korszak, annál is inkább, mert az eddigi szakmunkák kevéssé vizsgálták a különböző műfajokban alkotó magyar modernista művészek közötti kapcsolatokat.
A szerző elmondása szerint Passuth Krisztina javaslatára kezdték kutatni Barki Gergellyel és Molnos Péterrel korszakot, ennek eredménye lett a Nyolcakat bemutató több kiállítás – többek között az Allegro Barbaro – vagy korábban a magyar Vadak című tárlat. A kötet támaszkodik ezek eredményeire, de a Vadakhoz és a Nyolcakhoz képest tágabb időszakot vizsgál – jegyezte meg.
Rockenbauer Zoltán elmondta:
A címben és az alcímben szereplő kifejezéseket nem ő találta ki, azok korabeliek: akadt, aki gyalázkodásnak, más pedig dicséretnek szánta ezeket. Az apacs festészet elnevezés az ellenfelektől származott, akkoriban ugyanis az apacs a huligán szinonimája volt.
Adyt, Bartókot és a Nyolcak festőit gyakran ugyanazokkal a szavakkal támadták, így ezek az óriási figurák is próbálták egy idő után egymást megérteni és segíteni. Emlékezetes a Tisza Istvánnal folytatott iszapbirkózás, a konzervatív politikus ugyanis a magyar kultúra legnagyobb rákfenéjét a Nyugat folyóiratban és Adyban, majd a modernista festőkben és Bartókban is látta – mondta a művészettörténész.
A korszak legkiemelkedőbb festői már elindultak a világhír felé, amikor kitört az első világháború, a Tanácsköztársaság után pedig olyan sok alkotó kényszerült emigrációba, hogy – talán máig jóvátehetetlen módon – megtört a magyar képzőművészetnek ez a fantasztikusan erős korszaka.
Rockenbauer Zoltán elmondása szerint nem szerették volna reprodukciókkal megdrágítani a kötetet, az Apacs művészet Facebook-oldalra azonban rendszeresen tölt fel képeket, a hozzájuk tartozó leírásokkal, rövid történetekkel.
