+ művészet & politika

Emléket állítottak az ELTE-n a holokauszt áldozatainak

holokauszt

Balog Zoltán miniszter arról beszélt: tiszteletre méltóvá teszi az egyetemet, hogy különbségtétel nélkül emlékezik azokra, akik a háború áldozatául estek.

Emléket állítottak az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának kampuszán az egyetem azon oktatóinak és hallgatóinak tiszteletére, akik a holokauszt során és a második világháborúban vesztették életüket.

A pénteki avatáson a Trefort-kertben Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere arról beszélt: tiszteletre méltóvá teszi az egyetemet, hogy együtt, különbségtétel nélkül emlékezik mindazokra, akik a zsidótörvények, a vészkorszak és a második világháború áldozatául estek.

Volt egy világ, amikor az „együtt” magától értetődő volt – hívta fel a figyelmet, utalva arra, hogy az egyetem életében majdnem két évtizedig együtt tanultak a bölcsészkar és a természettudományi kar hallgatói a rabbiképző intézet tagjaival és a katolikus papnövendékekkel. Mint mondta, erre emlékeztetnek a nevek az emlékművön, egymás mellett.

Balog Zoltán hangsúlyozta:

ha együtt tudunk a múltra tekinteni, akkor a jövőre is együtt emelhetjük a tekintetünket.

holokauszt

Balog Zoltán beszéde (MTI Fotó: Soós Lajos)

Az avatáson Dezső Tamás, a bölcsészettudományi kar dékánja úgy fogalmazott: ha a második világháború óta eltelt hetven évben egyetlen elődje sem tette volna meg, ő dékánként, hivatalánál fogva és magánemberként is megköveti az egyetem minden volt hallgatóját és oktatóját,

akit emberi méltósága bármely aspektusában valaha sérelem ért.

Mint mondta, megköveti a hallgatókat, oktatókat, akiket a numerus clausus és a zsidótörvények következtében kirekesztés, fizikai, lelki sérülés ért. Dezső Tamás azt mondta, őszinte szívvel gyászolja azokat az egykori hallgatókat és oktatókat, akik valamely láger vagy gettó poklában pusztultak el, és azokat a polgári alkalmazottakat, akik bombatámadás miatt haltak meg, valamint a lövészárkokban elesetteket.

Felhívta a figyelmet arra, az áldozatok többségének nincs sírja, így a Trefort-kerti kampusz mostantól emlékhellyé, az emlékezés helyévé vált, ahol sírok és sírkövek híján lehet majd emlékezni az emberi téboly áldozataivá esett elődökre, elveszett felmenőkre,

kaviccsal, virággal, gyertyával vagy koszorúval.

Az emlékművet a Királyi Magyar Pázmány Péter (a mai Eötvös Loránd) Tudományegyetem azon egykori oktatóinak és hallgatóinak emlékére állították a kampuszon, akik életüket vesztették a zsidótörvények következtében munkaszolgálatosként, koncentrációs táborokban, üldöztetésben, vagy katonaként, polgári áldozatként.

Az egyetem épületének téglafalából eltávolított habarcs helyére – olyan magasságban, amely az olvasást lehetővé teszi – a Múzeum körúti kampuszon (azaz a Trefort-kerten) végigfutó, 280 méter hosszú, egy centiméter széles bronzcsíkon tüntették fel a 199 áldozat nevét. A sáv a Múzeum körúttól a Puskin utcáig öleli körbe az egyetemet, középpontjában megemlékező felirat került a falra.

Az avatáson megjelent Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija is, Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete és André Goodfriend, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is.

A rendezvény végén a megjelentek végigsétáltak a bronzcsík mellett, felolvasva az áldozatok nevét.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top