Friss kutatásból kiderült, hogy az internethasználók jelentős hányada nem tekinti valóságosnak a kibertámadásokat. Úgy gondolják, hogy a fenyegetés mértékét csupán az internetes biztonsági cégek nagyítják fel.
E tévedés miatt sokan védelem nélkül maradnak, és kockára teszik az adataikat, valamint virtuális életüket. A statisztikák szerint még azok sincsenek mindannyian meggyőződve arról, hogy szükségük lenne védelemre, akik egyébként elfogadják, hogy a kiberfenyegetettség valós. Mindössze a válaszadók 22 százaléka tudja elképzelni, hogy ő maga bűnözők célpontja lehet.
Pedig a valóságban bárkinek a készüléke felkeltheti a támadók érdeklődését. Ami még akkor is megeshet, ha a tulajdonos nem tárol rajta értékes adatokat és nem végez online pénzügyi tranzakciókat. Használhatnak a bűnözők számítógépet, okostelefont, vagy tabletet egy bothálózat elemeként, amely spamet küld szét, DDoS támadásokat hajt végre, vagy adathalász hivatkozásokat terjeszt azonnali üzenetekben és e-mailekben.
A felhasználók több mint harmada (34 százaléka) nem aggódik amiatt, hogy online fiókjai veszélyben lehetnek. Döntően ez jellemző nem csak a személyes közösségi média oldalakra, hanem az online bankfiókokra is, melynek eredményeképpen könnyen a kiberbűnözők ellenőrzése alá kerülhetnek a felhasználók pénzügyei. Pedig sokan teljesen valószínűtlennek gondolják, hogy kibertámadások következtében anyagi veszteségek érhetik – a válaszadók 42 százaléka egyáltalán nincs tudatában, vagy nem aggódik az ilyen jellegű károk lehetősége miatt.
Az egyik tényező, amit figyelmen kívül hagynak, az, hogy ilyen veszteségek nem csupán a bankszámlájuk megcsapolása révén érhetik őket. A malware fertőzések is vezethetnek váratlan kiadásokhoz, ezek közé tartozhat az informatikai szakértő költsége, a szoftver újratelepítése, vagy az abból adódó károk, hogy átmenetileg nem elérhető az eszköz. Azon válaszadóknak, akiknek volt már malware a készülékén, 21 százaléka tapasztalt ilyen jellegű költségeket a saját esete kapcsán.
A felmérés szerint a megkérdezettek 18 százaléka nincs tudatában annak, hogy a nyilvános wifi hálózatok használata kockázattal jár, mert az ilyen hálózaton továbbított adatokat kiberbűnözők ellophatják. A felhasználók lényegesen nagyobb hányada (30 százaléka) ugyan tudatában van ennek a veszélynek, mégsem gondolja, hogy aggódnia kellene. Ugyanakkor a válaszadók 59 százaléka használ nyilvános hálózatot, és 12 százalékuk megadja bejelentkezési adatait a weboldakon, amikor ilyen hálózathoz csatlakozik.
A hackerek általában nem konkrét célpontokat keresnek, hanem össze akarnak szedni annyi áldozatot, amennyit csak lehet. Ezért kockázatos védelmi megoldás nélkül használni az internetet
– mondta Elena Kharchenko, a Kaspersky Lab egyik vezetője.
