Nemrég írtunk a megújult Centrál Kávéházról, most pedig itt lehet böngészni a novemberi programok között:
NOVEMBERI PROGRAMOK A CENTRÁL KÁVÉHÁZBAN
– Családi délelőttök, Náray Tamás, Weöres Sándor, Sebő Ferenc, Kosztolányi Dezső, Kemény István, Hankiss Elemér, Jelenits István –
November 3. (hétfő) 19.00. – Könyvbemutatók a Centrálban – Náray Tamás: Az utolsó reggel Párizsban
A világhírű magyar divattervező első, önéletrajzi ihletésű regényének bemutatója – Náray Tamással az est folyamán Sárközy Bence, a Libri Kiadó igazgatója és a Centrál Kávéház Háziasszonya, Juhász Anna beszélget. A kötetből Farkasházi Réka színésznő olvas fel részleteket.
*
November 5. (szerda) 19.00. – Könyvbemutatók a Centrálban – Weöres Sándor: Szerelmes verseim
Zenés irodalmi est a számtalan Weöres Sándor verset megzenésítő Sebő Együttessel és a Weöres Sándor-kutató Harmath Artemisz irodalomtörténésszel a Weöres Sándor eddig kiadatlan szerelmes verseit tartalmazó kötet kapcsán.
*
November 9. (vasárnap) 11.00. – Családi délelőttök a Centrálban – Kuruttyoló békakirály
Közös meseolvasás, diafilm vetítés, kézműves játszóház Tarján Veronika színésznővel és Mogyoró Kornél ütőhangszeres muzsikussal, a Kuruttyoló békakirály című kötet szerzőivel, az Év Gyerkkönyvkiadójával, a Kolibri Kiadóval és az idén 60. születésnapját ünneplő Diafilmgyártó Kft.-vel együttműködve.
*
November 13. (csütörtök) – 19.00. – Könyvbemutatók a Centrálban – Jaume Cabré: Én vétkem
November 13. és 15. között Budapestre látogat a világhírű katalán szerző, Jaume Cabré az Én vétkem című kötet szerzője, amely egy hegedű és Európa történetét meséli el. A turné egyik állomásaként katalán gasztronómiai bemutatóval egybekötött rendhagyó kötetbemutató kerül sor. A Centrál Kávéház aznap este igazi katalán ételkülönlegességgel várja vendégeit: a konyha séfje bárányos paellát készít, amihez katalán vörösbort szolgálnak fel.
*
November 21.(péntek) – 19.00. – „Hódító, K. Dezső.” – Kosztolányi Dezső emlékest a Centr’Art Szalonban
Szilágyi Zsófia irodalomtörténész, Kemény Zsófi slammer, Kemény István költő, Krusovszky Dénes költő közreműködésével a Centrál Kávéház egykori törzsvendégére, Kosztolányi Dezsőre emlékezünk.
A beszélgetés után az Avogadro csoport művészei (Gera Marina, Molnár Gusztáv, Pagonyi András) Kosztolányi tárcanovellákra épülő Régi szép idők című zenés-irodalmi kultúrestjük során a századfordulós, pezsgő pesti, kávéházi életbe kalauzolnak bennünket.
*
November 27. (csütörtök) – 19.00. – Könyvbemutatók a Centrálban – Hankiss Elemér és Jelenits István: Az emberi kaland
Jelenits István piarista szerzetes és Hankiss Elemér filozófus Az emberi kaland című közös kötetének bemutatója. Zenél: Mizsei Zoltán.
***
PROGRAMJAINKRÓL RÉSZLETESEN:
November 3. (hétfő) 19.00. – Könyvbemutatók a Centrálban – Náray Tamás: Az utolsó reggel Párizsban
A világhírű magyar divattervező első, önéletrajzi ihletésű regényének bemutatója – Náray Tamással az est folyamán Sárközy Bence, a Libri Kiadó igazgatója és a Centrál Kávéház Háziasszonya, Juhász Anna beszélget. A kötetből Farkasházi Réka színésznő olvas fel részleteket.
Milyen hosszú az út a szocialista Magyarország szürkeségéből Párizsba, a fény és a divat városába? És vajon lehetséges-e, érdemes-e visszafelé is megtenni ezt az utat? Hogyan lesz egy furcsa, akaratos kisfiúból egy nemzetközileg jegyzett divatmárka tervezője, és hogyan tudja megtartani és megvalósítani sajátos személyiségét egy olyan rendszerben, ahol a konformizmus és az igazodás fontosabb és jövedelmezőbb, mint az egyéniség és a kreativitás? Náray könyve egyszerre lenyűgöző karriertörténet, fejlődési regény és egy különleges család különleges gyermekének portréja, aki a legkilátástalanabbnak tűnő helyzetekben is mindig mert és tudott önmaga lenni.
*
November 5. (szerda) 19.00. – Könyvbemutatók a Centrálban – Weöres Sándor: Szerelmes verseim
Zenés irodalmi est a számtalan Weöres Sándor verset megzenésítő Sebő Együttessel és a Weöres Sándor-kutató Harmath Artemisz irodalomtörténésszel a Weöres Sándor eddig kiadatlan szerelmes verseit tartalmazó kötet kapcsán.
„Nem igyekszem megörökíteni személyem, életem, vágyaim, érzelmeim, gondolataim kis szamárfészkét, nagyjából ugyanolyan, mint bárkié. Inkább, ami bennem az alig ismert mélyrétegekből fölfakad, kevéssé személyi, sokkal inkább általános-emberi” – írta Weöres Sándor egyik prózai írásában, s bár úgynevezett szerelmi lírájában is ezt az általános emberit igyekszik kiemelni, mindezt a személyes vonatkozások hitelesítik. E kötet darabjai – nagy részük csak a hagyatékban maradt fenn – az idézett elvek jegyében nem annyira a szeretett nőkről szólnak, mint a szerelem élményéről és magáról a költőről. A versek szenvedélyessége és szuggeszivitása, keletkezési körülményeik titokzatossága kiváltja azt az érzést, amit Weöres Sándor elérni kíván, hogy olvasóinak „idegei borzongjanak, mint kifeszített húr a szélben”, a kapott élmény annyira megrázza őket, hogy ne tudjanak fölötte gyorsan napirendre térni. Az ötlet Steinert Ágota irodalomtörténésztől és Kovács Attila Zoltántól, a Helikon szépirodalmi vezetőjétől származik, akik a jövő évre is ígérnek újabb kiadatlan Weöres füves könyvet. A kötetet Orosz István illusztrálta.
*
November 9. (vasárnap) 11.00. – Családi délelőttök a Centrálban – Kuruttyoló békakirály – Mesés zenék, zenés mesék a világ körül
Közös meseolvasás, diafilm vetítés, kézműves játszóház Tarján Veronika színésznővel, és Mogyoró Kornél ütőhangszeres muzsikussal, a Kuruttyoló békakirály című kötet szerzőivel
Kuruttyoló békakirály az egész világot bejárja, hogy meséket és zenéket gyűjtsön – velünk és nekünk. A különleges hangszerbemutatóiról híres Apró Színház – előadások után most végre egy gazdagon illusztrált mesekönyvben el is olvashatjuk az izgalmas történeteket. A Kuruttyoló békakirály első kötetében Afrika és Kolumbia tájain vándorlunk, ahol a helyi meseelemekből felépülő történetet játékos foglalkoztatóval ötvözött képek kísérik. A Kuruttyoló békakirály-sorozat második részéből pedig kiderül, hogyan választották meg a lappföldi Kuruttyolót békakirálynak. Mesés zenék, zenés mesék a világ körül – hiszen zene és mese a könyvön belül is egységet alkot. A CD-n Mogyoró Kornél zenéjére Tarján Veronika (énekes, meseíró) szólaltatja meg a történeteket, vendégzenészek közreműködésével. A varázslatos zenés mesét hangjátékos zörejek teszik egyedülálló élménnyé.
*
November 13. (csütörtök) – 19.00. – Könyvbemutatók a Centrálban – Jaume Cabré: Én vétkem
November 13 és 15. között Budapestre látogat a világhírű katalán író, Jaume Cabré az Én vétkem című kötet szerzője, amely egy hegedű és Európa története. A turné egyik állomásaként katalán gasztronómiai bemutatóval egybekötött rendhagyó kötetbemutató kerül sor. A Centrál Kávéház aznap este igazi katalán ételkülönlegességgel várja vendégeit: a konyha séfje bárányos paellát készít, amihez katalán vörösbort szolgálnak fel.
A hatvanéves, korai Alzheimer-kórral diagnosztizált Adri Ardvol megvizsgálja az életét, mielőtt még egytől egyig elveszítené az emlékeit. Visszaemlékszik szeretettelen gyermekkorára Lola Xica gondjaira bízva, aki dadaként dolgozott a tehetős családnak. Anyjára gondol, a visszafogott, hideg, gyakorlatias asszonyra, és a titokzatos apjára, akinek erőszakos halála miatt örökös bűntudatot érez. A család antikvitás boltja az egész világot jelentette a kis Adri számára. E világ középpontjában állt a legértékesebb kincs: a Storioni hegedű, melynek tokja egy évekkel korábbi, rejtélyes bűneset nyomait hordozta. Adri gyermekkora megválaszolatlan kérdésekkel, pasziánsszal és szeretetlenséggel telik. Történelmet és nyelveket tanul az apja kedvéért, hegedülni az anyja kedvéért. De egy baleset véget vet apja életének, ami után Adri világa megtelik bűntudattal, titkokkal és sötét kétségekkel. Visszaemlékezése pedig egészen távolra visz: a késő középkori kolostorok világától a náci koncentrációs táborokon át egészen a huszadik századi Kongóig. Jaume Cabré magával ragadó regényét, mely 2011-ben látott napvilágot, számos fontos irodalmi díjjal tüntették ki és eddig több mint 20 nyelvre fordították.
*
November 21. (péntek) – 19.00. – „Hódító, K. Dezső.” – Kosztolányi Dezső emlékest a Centr’Art Szalonban
Szilágyi Zsófia irodalomtörténész, Kemény Zsófi slammer, Kemény István költő és Krusovszky Dénes költő közreműködésével a Centrál Kávéház egykori törzsvendégére, Kosztolányi Dezsőre emlékezünk.
A beszélgetés után az Avogadro csoport művészei Kosztolányi tárcanovellákra épülő Régi szép idők című zenés-irodalmi kultúrestjük során a századfordulós, pezsgő pesti, kávéházi életbe kalauzolnak bennünket.
Régi szép idők – Élethelyzetek tegnap és ma – Zenés-irodalmi kultúr(est) a kávéházban
Elmerengünk, emlékezünk, visszavágyódunk, tapasztalunk, feldolgozunk, találkozunk, élünk.
Az egy órás zenés irodalmi est, Kosztolányi tárcanovellái által megrajzolt térképeken kalauzol vissza a pezsgő pesti életbe, melynek központjai a híres kávéházak voltak. A Horváth Jenő zenei világa által megfestett jellegzetes ‘fin du siecle’ hangulat mellett mégis a jelenben, mai dilemmák közt találhatjuk magunkat. A századfordulóként emlegetett korszak az emberi történelem egyik leggyorsabb és legfelfoghatatlanabb változását hozta az élet minden területén. Hogyan fogták ezt fel akkor? És ma mit tudunk kezdeni az életünket átalakító változásokkal? A Budaörsi Latinovits Színház és az Avogadro Csoport közös estje humorral, életkedvvel, zenével és szerelemmel szövi át a korszakos kérdések komolynak tűnő folyamát.
Játsszák: Gera Marina, Molnár Gusztáv
Zenél: Pagonyi András
„Színpadra” alkalmazza: Dancsecs Ildikó
*
November 27. (csütörtök) – 19.00. – Könyvbemutatók a Centrálban – Hankiss Elemér és Jelenits István: Az emberi kaland
Jelenits István piarista szerzetes és Hankiss Elemér filozófus Az emberi kaland című közös kötetének bemutatója. Zenél: Mizsei Zoltán.
Itthon vagyunk-e ebben a világban? Körülöttünk forog- e a világmindenség, mint ahogy balgább pillanatainkban hisszük, hinni szeretnénk, vagy valahol a peremén kapaszkodunk? Mik az esélyeink itt ezen a bolygón? Túlélnek-e minket a pillangók? Hogyan került be a gonosz, a rossz, a szenvedés a világba? Hogyan ejtettük foglyul a Sátánt? Miért nem akarta Kepler elhinni önmaga számításainak, hogy a bolygók elliptikus pályán keringenek? Miért vakította meg önmagát Oidipusz? Mi köze a játéknak a világ teremtéséhez? Nevetett-e valaha is Mózes vagy Jézus? Miért flörtölnek a viccek az idegen világgal? Mi köze a szépségnek a rettenethez? Mi köze az autóknak és parfümöknek a transzcendenciához? És így tovább.
A könyv, amelyet kezében tart az Olvasó szokatlan és nyugtalanító kérdéseket tesz föl, és nem mindig talál majd rájuk megnyugtató választ. De szándékom s meggyőződésem szerint ennek ellenére a remény, és nem a kétségbeesés könyve. Az emberiség nagyszerű kalandjáról szól egy olyan világban, ahol a rettenet és a szépség, a sötétség és a fény, a halál és a szeretet küzd egymással.
***
További információk programjainkról a Centrál Kávéház Facebook oldalán.
