+ művészet & politika

Navracsics megbukott

Navracsics megbukott

A szakbizottság által feltett kérdések elsősorban az Európai Unió oktatáspolitikai programját, illetve az Orbán-kormány igazságügy-minisztereként hozott döntéseket érintették.

Az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottsága úgy találta, hogy bár Navracsics Tibor alkalmas EU-biztosnak, azonban nem a kultúra, az oktatásügy, az ifjúságpolitika és az uniós polgárság portfólióját ítélték neki. 

Az ülésen részt vevő Molnár Csaba, a DK EP-képviselője újságíróknak elmondta, a testület kétszer szavazott. Először 15 igen vokssal, 10 ellenében, 2 tartózkodás mellett megszavazták, hogy Navracsics alkalmas EU-biztosnak. A második szavazás arról szólt, hogy a Jean-Claude Juncker leendő bizottsági elnök által összeállított tárcát megkaphatja-e a magyar jelölt. Itt 14 volt a nemleges és 12 az igenlő szavazatok száma, 1 tartózkodás mellett. A jelölési folyamatnak általában nem része a most lezajlott szavazás, azonban a szakbizottság Navracsics meghallgatása után kifogásokat emelt, ezért kellett a jelöltnek tegnapig hat írásban feltett kérdést megválaszolni, ezeket értékelte a mai napon a bizottság. A kérdések elsősorban az Európai Unió oktatáspolitikai programját, illetve az Orbán-kormány igazságügy-minisztereként hozott döntéseket érintették.

Világgazdaság Online információ szerint a magyar médiaszabályozásra vonatkozó kérdésekre Navracsics a többi között az Európai Unió alapjogi chartájának az önkifejezés szabadságára vonatkozó passzusait idézte. „Ha megerősítést nyerek biztosként, teljes mértékben elkötelezem magam ezen elv és a chartában rögzített minden alapjog és elv tiszteletben tartása és előmozdítása mellett” – tett ígéretet a jelölt, aki tudatta, hogy a jogszabály annak idején egyéni képviselői indítvány formájában került a törvényhozás elé, és az eredeti szöveg több ponton sem tükrözte az ő személyes véleményét. A liberálisok kérdései a reklámadóra is kitértek. Navracsics Tibor válaszában jelezte, hogy az EU-ban bevett gyakorlat a hirdetések adóztatása. Leszögezte ugyanakkor: egyetért azzal, hogy az adóztatást nem szabad újságok, műsorszolgáltatók vagy más médiumok belső működésébe vagy szerkesztőségi irányultságába való beavatkozásként alkalmazni.

A média szabadsága és sokszínűsége kulcsfontosságú a demokratikus társadalmak számára. Sajnálom, hogy a múltban néha a magyar kormány, amelynek immár nem vagyok tagja, nem tulajdonított kellő fontosságot ennek a jelentős szempontnak.

 

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top