A Leicesteri Egyetem régészei meglepő leletekre és relikviákra bukkantak, amikor feltárták az elveszett St. Morrell-kápolnát.
Mondják, hogy vannak életen át tartó kapcsolatok, de a régészet tanulsága szerint ez jóval hosszabb idő is lehet. A hallatoni elveszett kápolna feltárásakor találtak egy párt, akik több mint hétszáz éve fogják egymás kezét. Ha ez nem romantikus, akkor semmi sem az.
A területet, amely zarándokhely volt a 14. században, az ULAS (University of Leicester Archaeological Services, nyersen fordítva az egyetem régészeti kutatócsoportja) helyi önkéntesekkel együtt tárta fel.
A négy évig tartó kutatás
során a hallatoni csoport napvilágra hozta a kápolna teljes alaprajzát és a temetőt, valamint egy rakatnyi bizonyítékot, amelyek szerint a domboldalt már a római korban is használták.
A kedves és megható csontvázpár mellett beazonosították még a falakat és a kövezett padlót, kőműves munka maradványait, csempéket és ólmot az ablakokból. Számos ezüst penny is előkerült a 12-16. századból, ebből lehet egészen jól megállapítani, hogy mikor használták a helyet.
„Láttunk már hasonló csontvázakat Leicesterben ahol a párt egy közös sírba temették” – mondja Vicki Score, az ULAS projekt menedzsere. „A talányos kérdés azonban az, hogy miért temették el őket ennyire fent? Van egy kiváló templom Hallatonban. Ez arra enged következtetni, hogy a kápolna valamilyen különleges temetkezési helynek számított akkoriban.”
A csoport úgy gondolja,
hogy a kápolna is a zarándoklat egyik helyszíne volt. Vagy az is lehet, hogy valamiért megtagadták az eltemetésüket a főbb templomban, esetleg mert külföldiek, betegek vagy bűnözők voltak. Lehet, hogy ők a 14. századi Bonnie és Clyde.
Eddig tizenegy csontvázat tártak fel, keresztény hagyomány szerint kelet-nyugati tájolásban temették el őket, és a 14.századra tehető a koruk.
Van egy réteg még lejjebb is. A keresztény kápolna alatt római templom volt, amely csak néhány száz méternyire helyezkedett el a vaskori szentélytől ahol érmék és ezüsttárgyak ezreit, köztük egy római lovassisakot is eltemettek rituálisan. A római kori leletek rámutattak, hogy a dombtető már kétezer éve is megbecsült hely volt.
