Jégkori ősbölény maradványaira találtak Szegeden a lézerközpont alapozási munkája során, a hozzávetőleg százezer éves csontokat egy markológép fordította ki a földből, 8-8,5 méteres mélységben.
Sümegi Pál, a Szegedi Tudományegyetem földtani és őslénytani tanszékének vezetője elmondta, ez az egyik első alkalom, hogy ősbölény maradványaira bukkantak az Alföldön.
A leleteket – szarv- és koponyatöredékeket és csigolyacsontokat – dunai hordalékban, homokkőzet és agyagréteg határán találták meg. A folyó feltehetően egy elpusztult állat tetemét sodorhatta a mai Öthalom környékére, ami fönnakadhatott egy homofövenyen, és szétesett.
Öthalom már 1879 óta ismert régészeti lelőhely. A nagy árvíz után Szeged feltöltéséhez innen bányászták a homokot. Több föltárás is folyt itt, többek között Móra Ferenc is dolgozott a környéken, majd az Alföld első paleolit lelőhelyét is Öthalomnál tárták föl – tudatta a professzor.
A 350-400 kilogrammos tömegű ősbölény nagyjából 700 ezer évvel ezelőtt jelent meg, és az európai, valamint az amerikai bölény ősének tekinthető. A megtalált csontok egy kisebb példányéi voltak.
