A Higgs-részecske lehet a ludas az univerzum összeroppanásában, Stephen Hawking szerint. Nagyon fizikus cikk következik, magyarázatokkal.
Ez egy olyan részecske, amelyre a részecskefizika standard modellje már korábban számított, közvetítője a Higgs-térnek és felelős a többi részecske tömegéért. A Higgs-mező befolyásolja a részecskék nyugalmi tömegét. Felfedezését, azaz inkább létezésének beigazolását a Nagy Hadronütköztetőnek köszönhetjük, az ott folyó kísérletek eredményeként 2012 nyarán kiderült, hogy tényleg létezik. De mi is ez akkor pontosan?
Jelentőségét és laikusoknak szóló magyarázatát David J. Millernek, a londoni egyetem fizikusának köszönhetjük, és így áll a Wikipédián a mechanizmus magyarázata:
Képzeljük el, hogy politikusok koktélpartit tartanak. Egy helyiséget egyenletes elosztásban töltenek ki az emberek és mindenki a szomszédjával beszélget. Egyszer csak az ex-miniszterelnöknő (Margaret Thatcher) belép és keresztülmegy a termen. Akik mellett elhalad, azok késztetést éreznek, hogy köré gyűljenek, de ahogy továbbhalad a miniszterelnöknő, úgy mindenki visszatér korábbi beszélgető partneréhez. Az őt körülvevő állandósult embercsoport miatt folyamatosan nagyobb lesz a tömege, mint normális esetben lenne és nagyobb lendületre van szüksége a sebessége fenntartására. Ha egyszer elindult, nehezebb megállnia, ha megállt, nehezebb újra elindulnia. A példában szereplő politikusok jelképezik a Higgs-mezőt, ami egy olyan tér, ami meghatározza a benne haladó részecskék tömegét azáltal, hogy átmenetileg eltorzul a benne haladó részecske környékén.
Ez a Higgs-mechanizmus esetén három dimenzióban játszódik le. Feltételezésünk szerint a Higgs-mező kitölti az univerzumot, mert másként nehezen magyarázható, hogy a gyenge kölcsönhatásért felelős W és Z részecskék mitől nehezek, amíg a elektromágneses erők nélkülözik a tömeget.
Aztán, ezen belül a részecske maga:
Vegyük ismét a fenti példában szereplő koktélparti helyszínét, ahol a politikusok arányosan elszórva beszélgetnek a teremben. Ebben az esetben egy pletyka indul el a terem egyik végéből, és az emberek a mellettük lévő politikustárshoz közelebb lépve adják tovább a hírt, így ideiglenes helyi csoportosulás jön létre. Ennek köszönhetően csoportosulás-hullám halad végig az egész termen. A hírhullám haladhat széles szórásban, saroktól sarokig, vagy egy kisebb csoportosulás által egyenes vonalban, egy bizonyos pont felé. E hírközvetítő csoportosulásnak – ami korábban a ex-miniszterelnöknőnek adott tömeget – szintén van tömege. A feltételezések szerint a Higgs-bozon lényegében egy ilyen csoportosulás a Higgs-mezőben.
Az elmélet bizonyításának – miszerint létezik a tömeg szempontjából meghatározó Higgs-mező és -mechanizmus – a legkönnyebb módja, ha kísérletekkel bizonyítjuk, hogy létezik a Higgs-bozon.
A bizonyítás összejött, de a Higgs-részecske tömege éppen akkora, ami még az stabilitás szélén tartja az univerzumot. Fizikusok szerint ez a kötéltánc egyszer átbillen, és a világegyetem elveszíti stabilitását.
Stephen Hawking így ír róla legújabb könyvében:
Nagy energiaváltozás (100 milliárd gigaelektronvolt) mellett a Higgs metastabilissá válhat, és ez katasztrofális vákumot idéz elő a világegyetemben, amely akkor buborékmódra növekszik a fény sebességével és mindent magába szippant. Ez bekövetkezhet akármikor, és észre sem vennénk, hogy jön.
Szóval, ezek szerint a lehetőség az univerzum beszippanására mindig fennállt, de két éve már tudunk is róla, hogy mi idézheti elő. Nyugodtabban alszunk ma éjjel. Altatónak hozzá: