Kutatók olyan ősi repülő hüllőt fedeztek fel, amely az Avatar című film ikran névre keresztelt repülő ragadozójára emlékeztet.
A film karaktere után Ikrandraco avatarnak elnevezett pterosaurusfaj táplálékát a pelikánéhoz hasonló torokzacskóban tarthatta – mondják a kutatók.
A pterosaurusok az első gerincesek voltak, amelyek a levegőbe emelkedtek. Mielőtt eltűntek volna a dinoszauruszok korát lezáró katasztrofális események sodrában, a valaha a levegőben szárnyaló legnagyobb állatok voltak, szárnyfesztávjuk elérte a 12 métert. (Bár a pterosaurusok a dinoszauruszok mellett éltek, ők maguk nem tartoztak közéjük.)
A kutatók az Ikrandraco két részleges csontvázát vizsgálták meg, melyek kora a korai krétakorra, mintegy 120 millió évre tekint vissza. A leleteket Északkelet-Kínában, Liaoning tartományban fedezték fel száraz hegyvidéken, amely az utóbbi évtizedben már tollas dinoszauruszok egész kincsesbányáját nyújtotta a kutatóknak. A hüllő életében a régióban meleg éghajlat uralkodott és egy hatalmas édesvizű tó terült el, amely számos állatfajnak – halaknak, békáknak, teknősöknek, más pterosaurusoknak, tollas dinoszauruszoknak, madaraknak és emlősöknek -, valamint sokféle növénynek – páfrányoknak, tűlevelűeknek, páfrányfenyőnek (gingko), cikászoknak és néhány virágos növénynek – adott otthont.
A pterosaurus teste mintegy 0,7 méter hosszú volt, szárnyfesztávja elérte az 1,5 métert. Megnyúlt koponyája, és egyedülálló, tőrszerű csontkitüremkedése volt alsó állkapcsa csúcsa közelében. Feje eltért az ismert pterosaurusokétól, de hasonlított az Avatar filmben látott ikranra – mondja a vizsgálat vezetője, Hsziaolin Vang.
Az Ikrandraco csontkinövése hátulsó részén apró, horogszerű struktúra helyezkedett el. A kutatók szerint ez a lágyszövetet rögzítette, és úgy vélik, az Ikrandraco hasonló torokzacskóval rendelkezett, mint a pelikánok.
Az Ikrandraco időnként a tó felszíne felett lebegve leshette prédáját, és amint az a felszín közelébe ért, kimerhette. A pterosaurus azonban nagyobb volt a hasonlóan táplálkozó modern madaraknál, így valószínűleg nem élt rendszeresen ezzel a technikával, inkább a sekély vízben állva vadászott – teszi hozzá Vang.
A kutatók kísérleteket terveznek, hogy felderítsék, az Ikrandraco állkapocsdísze megtámaszthatott-e egy torokzacskót.
Az eredményeket a Scientific Reports folyóirat közölte.
(Forrás: hirado.hu)
