A svédek legendásan híresek toleranciájukról. Az élet számos területén bizonyították már mások elfogadását. Most itt egy újabb példa, ami azt igazolja, hogy ők elutasítanak mindennemű megkülönböztetést nő és férfi között. Ezúttal a svéd nyelvet szabják át.
A magyarral ellentétben az összes indoeurópai nyelvben az egyes szám harmadik személyre, az ő-re legalább két szó van, de inkább három: a németben az er, sie, es; az angolban a he, she, it; a franciában il, elle; az oroszban он, она, оно és a többi.
A svéd szintén megkülönbözteti a nemeket,
az ő náluk hímnemben han, nőnemben hon, nemrég pedig a kettő összevonásából új egyes szám harmadik személyű névmás is született, a hen.
Az északi országban így reagáltak arra, hogy a társadalmak egyre inkább tudomást szereznek arról, vannak más nemű emberek is, nem hagyományos értelemben vett férfiak vagy nők. Egyes emberek nőnek érzik magukat férfi testben vagy viszont. Ennek a jelenségnek nincs köze a homoszexualitáshoz, őket transzneműeknek, illetve transzszexuálisoknak nevezik.
Ha róluk van szó,
nehéz eldönteni, hogy a han vagy a hon névmást kell-e használni, Svédországban ezért kitalálták a hen-t.
Vannak, akik az újítást más célra is fel kívánják használni. Egyes alternatív óvodák és iskolák nem akarnak a kisfiúkba és kislányokba negatív nemi sztereotípiákat beoltani, ezért előszeretettel öltöztetik a gyerekeket hasonló ruhákba. Ezekben az intézményekben a gyerekek játékai is egyformák, a fiúk is kapnak babákat és a lányok is autókat. Ennek szellemében aztán elhagyták a han/hon megkülönböztető szavakat is, amelyeket az új névmással pótolnak.
Vannak, akik ennél is tovább mennének, és az egész országban bevezetnék a hen általános használatát, ami ellen legjobban a feministák tiltakoznak. Legfőbb ellenvetésük, hogy ha a nyelv elmossa a férfiak és nők közti különbséget, azon a férfiak fognak nyerni, a nők csak veszíthetnek.
– mondta a Szombat reggelben a Kossuth Rádió stockholmi tudósítója, Garam Katalin.
A semleges névmás a Svéd Akadémia gondozásában jövő áprilisában megjelenő Svéd Akadémiai Szójegyzékben (SAOL) debütál. Sven-Göran Malmgren, a SAOL főszerkesztője elárulta, hogy az akadémia éveken át vonakodott a vitatott névmás felvételétől.
Biztosan akartuk tudni, hogy nem csupán múló szeszélyről van szó.
– nyilatkozta Malmgren a Sveriges Radionak adott interjújában. Mint hozzátette, „mostanra azonban egyértelművé vált, hogy olyan kifejezésről beszélünk, amelyet használnak és amelynek funkciója van”.
A semleges névmást illetően heves vita robbant ki, amikor egy svéd kiadó úgy döntött, a „hen” szót fogja használni egyik gyermekkönyvében. Mások szerint a kifejezés nem a nemmel ellátott névmások helyettesítésére szolgál, hanem lehetőséget ad a beszélőnek arra, hogy anélkül utaljon egy személyre, hogy megemlítené annak nemét vagy az információ lényegtelen a mondanivaló szempontjából.
Az akadémiai szójegyzékben a „hen” szó két alkalmazása fog szerepelni: az első, amikor a nem ismeretlen vagy lényegtelen és második, amikor mint harmadik nemet használják – adta hírül a The Local című hírportál.
