– Kedves nézőink, most már ne menjenek sehová, nemsokára kezdődik a várva várt mérkőzés, a Maracana stadionban legalább 40 ezer argentin és majdnem ugyanennyi német szurkoló tombol. De még mielőtt kivonulnak a pályára a csapatok, és felhangzanak a himnuszok, mi még kapcsoljuk az alsóvárosi Szilikon Pláza fedett vébéteraszát, ahonnan Kék Dezső kollégám jelentkezik. Dezső, milyen a hangulat, hogyan készültök ti ott a döntőre?
– Szervusztok, jó estét. Ahogy a vébé során mindig, ma is remek este elé nézünk itt a Szilikon Plázában, ahol ezúttal is legalább tizenhatan gyűltek össze. Igaz, közülük négyen turisták, és csak egy sörre ugrottak be, egy kisgyerekes család pedig mindjárt indul haza. De vannak német és argentin szurkolók is – ez azért elég meglepő, ugye? -, és volt, aki egyenesen Baktalórántházáról utazott fel Budapestre, hogy itt, a Szilikon Plázában nézhesse a vébédöntőt. Kár, hogy most találtam ki az egészet.
– Akkor ez tényleg jó kis este lesz, Dezső.
– Igen, bár az idő kissé hűvös és szeles és a vetítőn szaggat a kép, de legalább jó a levegő, vagyis spanyolul: Buenos Aires, ami egyben Argentína fővárosának neve is. Ennek ugyan az égvilágon semmi köze a futballvilágbajnokság döntőjéhez, de sajnos ez minden, amit Argentínáról tudok, és ebben is szerkesző kollégám segített.
– Nagyszerű, Dezső. És milyen eredményt várnak legtöbben a vb-teraszon? Mást nem tudok kérdezni, mert nem értek semmihez, csak mosolyogni tudok.
– A legtöbben a németek győzelmét jósolják, de beszéltem valakivel, aki szerint Argentína kiütéssel nyer – igaz, ő úgy tudta, Maradona brazil volt. Ennél sokkal érdekesebb, hogy két jó csaj is a helyszínen van, bejelentkezés után azt hiszem, őket fogom fűzögetni. A csajok közül az egyik mojitót kért, a másik mentesvizet, nyilván a pasikat figyelik, mert mindketten háttal ülnek a kivetítőnek. A mojitós egy kicsit bevállalósabbnak tűnik, meglátjuk.
– Szakértőinkkel együtt akkor ma neked is drukkolunk egy kicsit, Dezső. Drukkolunk, hahahaha.
– Köszönöm. Amúgy tényleg nem tudok másról beszámolni, és a Szilikon Pláza nevét is elmondtam már legalább háromszor, hiszen erre kötelez a szerződés a hely tulajdonosával, aki a sajtófőosztály vezetőjének unokatestvére. Összefoglalva: minden adott a remek hangulathoz, és nyugodtan mondhatom, az alsóvárosi Szilikon Plázában tetőpontjára hágott az izgalom. Én ezzel búcsúzom, jó szurkolást kívánok, stúdió.
– Nos, ennél jobb végszót mi sem mondhattunk volna itt a stúdióban, ahol szakértőinkkel ülünk, úgyhogy nem maradt más hátra, jöjjenek az ilyenkor szokásos orbitális baromságok: német bőrnadrág vagy argentin pampák? Kibírja-e az argentín szték a német precizitást? Tangó vagy rozskenyér? Német humor vagy síró Argentína? Höwedes vagy Basanta? Már csak ez az egy nyitott kérdés maradt, amelyre nemsokára megtudjuk a választ, át is adnám a szót Riónak, jöjjön a döntő!
Baróthy Zoltán
