Hajsza című ifjúkori novellájának utolsó félmondata jár az eszemben: „…nyomában a nagy, néma, fekete kutyákkal” – 2014. május 26-án hajnalban eltávozott közülünk Váradi B. László. Nagy tehetségű, összetéveszthetetlenül egyéni hangvételű író, az Ünnepi Könyvhétre két könyve is megjelenik. Akinek a könyvei „jönnek” – hiszem: jönnek és maradnak! – az sosem „távozik”.
Váradi B. László különösen és aktuálisan is fájdalmas nézőpontot – sorsképletet – érvényesít a novelláiban. A Ceausescu által „eladott erdélyi szászok” exodusának idején emigrált Németországba, lett német nyelvű tudományos munkák jeles szerzője, és maradt jelentős magyar író, akinek többes identitású (milyen ismerős fogalom manapság Európában) otthonossága a világban: szokatlan, sokkoló műveket szült.
Elbeszéléseinek hősei a Fekete-tengertől Németországig hányódó magyarok, cigányok, románok és más nációjú „fura szerzetek”. Sorsukat olyan erővel jeleníti meg, amilyenre alig lehet példát találni a közép-kelet-európai irodalmakban.
Váradi B. László (polgári nevén Beier László,) fiatal íróként az erdélyi magyar irodalom nagy reménysége, első novelláskötete általános feltűnést keltett. A szerző a „civil” életben a vidrákkal és más, kihaló vagy veszélyeztetett emlősök tanulmányozásával és mentésével foglakozott, kezdeményezéseivel, kísérleteivel, eredményeivel és német nyelvű szak-publikációival rangot és nevet szerzett magának a tudomány és a természetvédelem világában. Németországba távozása után Göttingában a Georg Augusta egyetemen erdészeti és vadbiológiai tanulmányokat folytatott. Szakmai írásait, tanulmányait a Pirsch és a Wild und Hund című folyóiratok közölték.
Tudományos ismeretterjesztő munkásságának egészen különleges gyümölcse Luca, a megmentett vidra című állatregény, amely nem csupán Konrad Lorenz hasonló
műfajú írásai mellé kívánkozó „ismeretterjesztő” alkotás, hanem kiemelkedő szépirodalmi teljesítmény is. Gyerek, felnőtt egyaránt olvashatja, ugyanolyan
természetességgel, ahogyan felnőtt is, gyerek is ugyanazt a levegőt lélegzi be, és ugyanazt a vizet issza (nincs külön „felnőtt levegő” vagy „gyerek levegő”…).
Váradi B. László kötetei: Kölyökharcsa (novellák, 1972), Emlős-viselkedéstani jegyzetek (elbeszélések, 2013), Borotva (elbeszélések, 2014), Luca, a megmentett vidra (regény).
Előkészületben: Válogatott elbeszélések (több kötetben), Ökopatriotizmus a Kárpát-medencében (ökológiai esszé)
Budapest, 2014. május 27.
Szávai Géza, PONT Kiadó
