Tóth Eszter Zsófia ─ Murai András: Szex és szocializmus. Budapest, Libri Kiadó, 2014. 185 oldal, 3990 forint
…a szocializmusban többet szexeltek, a magyarok is, mint ma. Egyfelől nem volt annyi tévéműsor, másfelől meg különösebb más élvezetforrás sem.
Azt mondják a gyakorlott szerkesztők,
ha azt akarod, hogy egy cikkedet sokan olvassák el, vagyis ma ez leginkább a rákattintást jelenti, a címben okvetlen szerepeltesd a szex vagy a vér szavakat (illetve ami ezzel kapcsolatos: pornósztár, bűnöző, halál stb.) Nem tudom, hogy Tóth Eszter Zsófia és Murai András könyve, a Szex és szocializmus című (alcíme: avagy „hagyjuk a szexualitást a hanyatló nyugat ópiumának?) sikerkönyv lesz-e, de már a cím és a címlapkép megragadja az olvasót (ráadásul a szex szót nagyobb betűkkel szedték). Szóval, az én cikkem címe, a Szociszex is megtévesztő, hisz nem arról van szó, hogyan szexeltek a szocik a szocializmusban, hanem hogy mi is volt a Kádár-korszakban a témával. Egy biztos, a szocializmusban többet szexeltek, a magyarok is, mint ma (bár hogy ezt pont hogyan mérték meg és hasonlítják össze, nem tudom.) Egyfelől nem volt annyi tévéműsor, másfelől meg különösebb más élvezetforrás sem.
A kötet már megjelent
tanulmányok és cikkek sorozata, de szinte a teljesség igényével térképezi fel azt az áporodott időszakot, amikor a fiatalok már tinédzserként megházasodtak, hátha szert tesznek egy lakásra, de legalább egy albérleti szobára, ahol egyedül lehetnek végre… Az efféle gyorsan megköttetett kapcsolatok, az alapvető szexuális ismeretek (és védekezés) nélkül, gyakran vezettek abortuszhoz, amit a hatalom hol nem engedett, hol elnézőbbé vált. Mert a korszak nagy kérdése, hogy fogy a magyar, úgyhogy tessék gyereket csinálni, ez a szocialista ember kötelessége is. Lassan pedig ijesztő mértékben nőni kezdett a válások száma is.
De a szerzők elemzik azt is, milyen diskurzusokat folytattak a lapok, például az Ifjúsági Magazin, mi számított tabunak, sőt bűnnek (mint a homoszexualitás), milyen avítt módon magyarázták a dolgot a szexológusok, a politikusok meg főleg. Miként jelent meg a szex a filmekben, vagy éppen a prostitúció a Rákóczi téren. S miközben az NDK-ban tombolt a nudizmus, itt szinte tabunak számított, a magyar fiúk pedig az NDK-s lányokat kecerészték a Balatonon.
Tulajdonképpen nem ismeretlen témák ezek,
és annak is rémlenek a sztorik valahonnan, ha még nem is élt akkor. Példának okáért, hogy mi lett az első szépségverseny (1985) győztesével, Molnár Csillával, aki öngyilkosságot követett el – az esetet több szempontból is tárgyalják a szerzők: hogyan jelent meg a médiában, miket mondtak „a közerkölcs védelmében”, milyen női szerepelvárások merültek fel. Mert korántsem egy szépségverseny áldozatáról volt csak szó, egy magányos esetről. A kérdéskör sokkal nagyobb – hisz Magyarországon 1945 után hatalmas viták folytak a népességfogyás kapcsán, és óhatatlanul felmerült ilyenkor, hol a nő helye: a gyárban vagy otthon. Sokan emlékeznek még a „kicsi vagy kocsi” dilemmára, ami már a hatvanas években is felmerült, tudniillik, hogy a karrier fontosabb lehet-e egy nő számára, mint a gyerek (vagyis hogy a család inkább az anyagi gyarapodás mellett dönt a gyerekvállalás helyett).
A kötet tehát igen komplex módon, sokoldalúan tárgyalja azt, amiről a kamaszok még vihogva beszélnek, a férfiak dicsekedve és magabiztosan, a nők pedig egymást közt nyilván sokszor panaszkodva (és még akad jónéhány verzió). És noha tudományos igényű a munka, kutatások alapján íródott, a szélesebb olvasóközönség sem fog csalódni. Ráadásul egész príma képanyagot is kapunk, de ne gondoljon senki valami perverzre.
A kötet Facebook-oldalán pedig további adalékok, érdekességek találhatók.
