Például a Közöd? című regényt, amely a kimondhatóság határait feszegeti néhány fiatal lány és fiú első szexuális kalandjában.
A lányok sorban álltak, szétterpesztett lábbal. Integettek a kocsiknak. Az egyik kezükkel, mert a másikkal a szoknyájukat tartották, könyökük a híd korlátján… Négy fiatal pina. Ki ne lenne rá kíváncsi?
Mit csinálsz, amíg szüleid a társadalom hasznos tagjaiként dolgoznak, keresik és költik a pénzt? Tanulsz és játszol, gyűjtöd a tapasztalatot, hogy majd te is a társadalom hasznos tagja lehess… És persze kipróbálod azt is, amit nem szabad. Amíg lehet.
M. Nagy Miklós kiadóigazgató részletesen bemutatta a megjelent könyveket:
Egyik legizgalmasabb kiadványunk Anne Applebaum Vasfüggöny. Kelet-Európa megtörése 1944-1956 című, nagyszabású munkája. A szerző nem ismeretlen a magyar olvasók számára, ő írta A Gulág történetét; új kötete pedig azt mutatja be, a 2. világháború után hogyan tiporták el a szovjetek és a helyi moszkoviták a demokráciát, a civil társadalmat, hogyan építették ki a sztálini típusú diktatúrát.
A szerző három országot vizsgál közelebbről: Lengyelországot, az NDK-t és Magyarországot, de szó esik a kötetben például a csehszlovákiai vagy a bulgáriai eseményekről is. Applebaum sok időt töltött Magyarországon, rengeteg emberrel beszélt, könyve így nem egyszerű társadalomtörténet, hiszen abban emberi sorsokat is megismerhetünk.
A közép-európai sztálinista diktatúrák kiépítésének történetét talán még senki sem mesélte el ilyen világosan, olvasmányosan, így a kötet a mára vonatkozó tanulsággal is szolgál: az erős civil kurázsi nélküli társadalmak mindig kiszolgáltatottabbak.
Anne Applebaum a fesztivál idejére Budapestre érkezett, csakúgy, mint a Magyarországon is népszerű, fiatal angol szerző, Patrick Ness. Az Európa a könyves seregszemlén mutatja be első felnőtt regényét, A daruasszonyt, egy japán népmese szívszorító feldolgozását.
Magyar szerzőink is fontosak a fesztiválon: a tavaly óriási sikert aratott Mélygarázs után Háy János újabb kötettel jelentkezik. A Napra jutni minden keserűséggel együtt nagyon erős könyv a gyerekkorról, az egész remekművet belengi valami sajátos, keserédes báj.
Konrád György új kötete másfajta izgalmakat kínál: az Itt, Európában című könyvben rövid írások szerepelnek Európáról, magyarságról, zsidóságról, demokráciáról, minden szavában higgadt, bölcs, megfontolt elemzéseket nyújtva. Részt vesz a könyvfesztiválon Vámos Miklós is, akinek most A New York-Budapest metró című regényét adták ki újra, részben a négyes metró átadásához időzítve.
Megtalálható a kínálatban egy egészen letaglózó flamand könyv: az Elvis Peeters néven alkotó szerzőpár Közöd? című regénye a kimondhatóság legvégső határait feszegetve mondja el néhány fiatal lány és fiú első szexuális kalandjait.
A 450 éve született Shakespeare egy újonnan előkerült drámáját, Arthur Phillips Arthur tragédiája című kötetében jelentetjük meg. Az amerikai szerző részletesen megírja, hogyan került elő a darab, és hogyan elemezték a tudósok, próbálván kideríteni, valóban hiteles Shakespeare-mű-e. A regényt olvasva ezt majd mindenki eldöntheti maga.
Egy képzeletbeli kibucban játszódik Ámosz Oz Barátok között című elbeszéléskötete, megjelent Philip Roth életművének egyik csúcsa, az Ellenélet, amely magyarul eddig nem volt olvasható; a sikeres ausztrál írótól, Anna Fundertől pedig rövid időn belül a második kötetet adta ki az Európa. A Stasiország című dokumentumregényben a keletnémet titkosrendőrség egykori tisztjei, ügynökei és áldozatai szólalnak meg; visszaemlékezéseiből pedig kiderül, hogy az NDK világa belülről annál is bizarrabb volt, mint ahogy azt a magyarok eddig elképzelték.
Borisz Akunyin Ajánlott olvasmányok címmel írt újabb Fandorin-történetet, és Meg Rosofftól is új kötetet vehetnek kézbe magyar olvasói.
A könyvfesztivál idei díszvendég országa, Törökország irodalmi terméséből az Európa standján ott vannak az egyik legnevesebb török író, Elif Safak kötetei, és a kiadó most jelentette meg a fiatal Hatice Meryem Csak egy hüvelyknyi férjem legyen… című bűbájos, szellemes regényét.
(Egy MTI-hír szerkesztett változata, fotó: Mohai Balázs)
