„Mélyen megrázott a halálhír” – mondta el Székács Vera, a csütörtökön elhunyt Gabriel García Márquez Nobel-díjas író halálával kapcsolatban. A Száz év magány, a Szerelem kolera idején és az életmű más fontos alkotásainak fordítója szerint nem várhatók lappangó művek a hagyatékból.
1977-ben személyesen is találkoztam Gabriel García Márquezzel; mexikói otthonában kerestem fel a zárkózott írót. A címét sem volt egyszerű kideríteni, de fogadott: nagyon kedvesen és nagyon tartózkodóan. Félszeg ember volt, félt az emberektől, noha ez nem látszott rajta. Megpróbáltam a műfordításról beszélgetni vele, Márquezt sem a téma, sem az, hogy a Száz év magány magyar fordítója ül vele szemben, nem érdekelte. Csak akkor lelkesedett fel, amikor a festmények kerültek szóba. A kolumbiai író szenvedélyes műgyűjtő volt, kollekciójában főként a legnagyobb dél-amerikai modernek sorakoznak.
Amikor kiderült, hogy van egy Amelia Peláez-festményem, egyszerre a magázódásról tegezésre váltott. Peláez az egyik legismertebb kubai festőművész, akit már akkor is tanítottak a magyar képzőművészeti főiskolán. „Ez volt a legemlékezetesebb pontja a beszélgetésünknek, a fordításom továbbra sem került szóba.
Márquezzel nem volt könnyű érintkezni, mivel levelezni nem szeretetett, barátaival telefonon kommunikált. Nagyon nagy életet élt, a politikában is részt vett, többnyire a szürke, közvetítői eminenciás szerepet öltötte magára. Imádott államelnökökkel társalogni, felsőbb körökben forogni. Ezenkívül csak régi, gyerekkori barátaival tartotta a kapcsolatot.
A Száz év magányra egy évvel az argentin megjelenése után, 1968-ban bukkantam rá, a fordítás csaknem három évébe telt. Az összes Márquez-fordításából ezt tartom a legnehezebbnek; mivel korábban nem jártam Dél-Amerikában, így főleg a megérzéseimre, műfordítói empátiámra kellett hagyatkoznom. A mű Magyarországon is óriási közönség- és kritikai sikert aratott.
Az életmű legkedvesebb darabja A szerelemről és más démonokról című, 1994-ben megjelent mű (magyarul 2000-ben látott napvilágot), ezt sorban a Szerelem kolera idején és az Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája követi. A Márquez műveinek többségét a Magvető Könyvkiadó jelentette meg.
Gabriel García Márqeztől annyira várták a rajongók az új műveket, hogy nem valószínű, hogy hagyatékban maradt befejezett alkotás, ugyanakkor az elképzelhető, hogy az íróasztalból előkerülnek töredékek. Az utóbbi években nagyon beteg volt már, az önéletrajzát sem tudta folytatni.
(A szöveg egy MTI-hír szerkesztett változata)
