Hamvas Béla íróra emlékeznek születésének évfordulója alkalmából irodalmi, tudományos, zenei és gasztronómiai programokkal Balatonfüreden. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a Művészet és tér című konferencia szombati megnyitóján azt mondta: Hamvas Bélát nem lehetett jelentéktelenné tenni.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter felidézte: az akkori hatalom mindent megtett azért, hogy ellehetetlenítse Hamvas Bélát, de nem tudta elszigetelni. A szelleme szabad maradt, túlélte a mellőzést, a megpróbáltatásokat, és azokat is, akik az ítéletet kimondták rá. Nem emlékszünk rájuk, emlékszünk viszont Hamvas Bélára.
Elismerését fejezte ki a Hamvas Béla nevét viselő asztaltársaságnak azért, hogy fenntartja az író örökségét – azon fáradozik, hogy az ne váljon lezárt kincses ládává -, s az alkotó szellemét napjaink valóságával összekötve gondoskodik arról, hogy Hamvas Béla „itt üljön” közöttünk és hasson ránk.
Navracsics Tibor megemlítette, hogy egy időben Hamvas Béla Szerbiában népszerűbb volt, mint itthon, köszönhetően Sava Babicnak, aki megismertette a közvéleménnyel Jugoszláviában a magyar írót akkor, amikor Magyarországon még csak kézről kézre jártak írásai.
Bóka Ferenc (Fidesz-KDNP), Balatonfüred polgármestere felidézte, hogy a balatonfüredi önkormányzat és a Hamvas Béla Asztaltársaság 2000-ben, Sava Babic kezdeményezése alapján fát ültetett Hamvas Béla emlékére. A Hamvas-hárs alatt minden évben, így az idén is ünnepséget tartottak. A magyar nyelv mellett ebben az évben kínaiul olvasták fel az író Fák című esszéjét.
A Művészet és tér című konferencián előadást tartott többek között Szőcs Géza író, politikus Tér a térben optikák címmel, Horváth Róbert vallásfilozófus, Tiel Katalin művészettörténész, Kukla Krisztián művészettörténész, egyetemi docens.
A konferencia után a Vaszary-villában kiállítás nyílik, este pedig A bor filozófiája címmel Rátóti Zoltán színművész és Huzella Péter zeneszerző előadása kezdődik a Kisfaludy Galériában.
Hamvas Béla író, filozófus 1897. március 23-án született Eperjesen. 1919-20-ban a pozsonyi Tavasz című folyóiratban jelentek meg első irodalmi tárgyú írásai. Bölcsész diplomája megszerzése után 1923-ban a Budapesti Hírlap és a Szózat újságírója lett. 1927-ben a Fővárosi Könyvtárban helyezkedett el könyvtárosként, ott dolgozott egészen 1948-ig. Ez az időszak írói szempontból életének egyik legtermékenyebb időszaka volt. A II. világháború után egy ideig az Egyetemi Nyomda kis tanulmányai című sorozatot szerkesztette, de 1948-ban sorozatos bírálatai után felfüggesztették állásából. Fizikai munkásként nyugdíjazták 1964-ben.
Hamvas Béla 1968. november 7-én halt meg. Életében csak a Láthatatlan történet című esszégyűjteménye jelent meg 1943-ban, majd 1947-ben a Forradalom a művészetben című tanulmánykötet. Csak 1983-ban tört meg a Hamvast övező hallgatás, ekkor adták ki A világválság című munkáját, azt követően sorra láttak napvilágot esszéi, nagyobb lélegzetű tanulmányai és regényei.
Több posztumusz díjjal is elismerték munkásságát: 1990-ben Kossuth-, 1996-ban Magyar Örökség, 2001-ben Magyar Művészetért díjat kapott.
