A szerző 1992 júniusa és 1993 májusa között kilenc, egyenként két-három órás beszélgetést rögzített magnószalagra.
Fotó: index.hu
Antall József – Kései memoár címmel jelentek meg Osskó Judit mindeddig publikálatlan interjúi, melyeket 1992-93-ban készített a már súlyos beteg miniszterelnökkel; a kilenc beszélgetést tartalmazó kötetet a Corvina Kiadó gondozta.
„A rendszerváltás előtti hónapok fantasztikus szellemi pezsgésben, izgalomban teltek. Mindenki megpróbált eligazodni a nagy csatazajban, és én szűkebb környezetemmel Antall József mellett döntöttem, ezért rosszul éltem meg azt az ellenszenvet, ami fogadta őt; némileg elvették a rendszerváltás okozta örömöt” – idézte fel a kötet keddi budapesti bemutatóján Osskó Judit.
Mint elárulta, ekkor született az az ötlete, hogy megmutassa a sokat és igaztalanul támadott miniszterelnök személyiségét. Mivel azonban addig építészeti műsorokat készített a televízióban, erre kevés esélye mutatkozott. Végül Juhász Judit kormányszóvivő segítségével mégis sikerült felvennie a kapcsolatot az akkor már súlyos beteg politikussal, és meggyőznie, hogy a már valószínűsíthetően soha el nem készülő visszaemlékezései helyett vállalja el a beszélgetéssorozatot.
Osskó Judit 1992 júniusa és 1993 májusa között kilenc, egyenként két-három órás beszélgetést rögzített magnószalagra, majd ezek publikálásával megvárta azt az időt, amikor az olvasók már történelmi távlatból tudnak Antall Józsefre tekinteni.
Csorba László történész, a könyvbemutatónak helyet adó Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a történelmi személyiségek gazdagságáról többnyire az önéletírások, naplók tanúskodnak a leghűbben. Antall Józsefnek nem volt ideje önéletrajzot hátrahagyni, „Osskó Judit könyvét elolvasva most mégis sokkal többet tudok erről az emberről, mint előtte” – fűzte hozzá.
Szörényi László irodalomtörténész, Magyarország 1991 és 1995 közötti olaszországi nagykövet hangsúlyozta: a 304 oldalas interjúkötet az Antall József halála óta eltelt két évtized számos féligazságára, felejtésére, hazugságára világít rá.
Az olvasók olyasvalakit ismerhetnek meg, „aki egy mesehős kerekségével élt, mintha egy megszerkesztett mítosz vagy irodalmi alkotás lett volna” – fogalmazott, felidézve Antall József életútját a „fékezhetetlen, rossz kisfiútól” a tizenhat évesen már komoly történelmi tanulmányokat író piarista diákon át addig a széles látókörű kutatóig, aki az Orvostörténeti Múzeumot valódi tudományos műhellyé formálta.
Szörényi László emlékeztetett: a Kádár-korszak sok szempontból demoralizálóbb volt, mint a Rákosi-rendszer, de Antall József egy percig sem adta fel: „nem lemerült, hanem felkészült, és kivárt”, ez magyarázza, hogy személyében a rendszerváltáskor szinte a semmiből egy kész államférfi bukkant fel.
Osskó Judit a beszélgetéseket tartalmazó magnófelvételek digitalizált változata az Országos Széchényi Könyvárban a szerző engedélyével kutathatók.
-
- Nálunk csak 2.691Ft
