Archív

Meghalt Maár Gyula filmrendező

Életének 80. évében meghalt Maár Gyula Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező – közölte a család szombaton az MTI-vel.

Tájékoztatásuk szerint a művész péntek este hunyt el a budapesti Kútvölgyi kórházban.
A Végül, a Déryné, hol van?, a Teketória és a Töredék rendező-forgatókönyvírója csak harmincévesen kezdhette el filmes pályafutását, amelyet számos magyarországi és külföldi fesztiváldíj kísért. Televíziós produkcióiról is ismert volt: a nevéhez fűződnek olyan tévéfilmek, mint A Montmartre-i ibolya, az Én és a kisöcsém vagy a Lement a hold.

Polgári családba született.Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója volt 1952–1957 között, történelemből és irodalomból diplomázott. Tanított néhány évig, majd 1960 és 1961 között a Medicina Könyvkiadó lektora, 1961-től 1963-ig pedig a Magvető Könyvkiadó szerkesztője volt. 1963-ban jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, 1968-ban végzett rendezőként, s a MAFILM rendezője lett. Első jelentősebb alkotása a Balázs Béla Stúdióban készült 1971-ben Prés címmel. Első játékfilmjét 1973-ban rendezte Végül címmel. A film a mannheimi filmfesztivál fődíját nyerte el, 1974-ben pedig a touloni filmfesztiválon a legjobb rendező díjat kapta. Minden filmjét finom, mély intelligencia, ironikus humor és az élet mulandóságát érző szomorúság sző át. A Teketória, az Első 200 évem, a Déryné, hol van?, (ez utóbbiban nyújtott alakításáért Törőcsik Marit Cannes-ban a legjobb színésznő díjjal jutalmazták!) mind olyan alkotások, amik hangnemükben, ízlésükben elütnek annak a kornak sikervonulatától és elviségétől, amiben készültek. A filmszakma akkori vezetői szívesen söpörték szőnyeg alá a zavarba ejtően intelligens, sokrétű műveltségű, éles szemű, biztos ízlésű új rendezőtársat. Maár Gyula tv filmet készített Giordano Bruno: A gyertyás című egyetlen színpadi művéből is. Hoppá c. filmje a rendszerváltásról szóló, kiváló társadalmi szatírája feltétlenül a legjobbak közül való a volt kommunista régióban. Leleplező mondanivalója ma sokkal nyilvánvalóbb, mint amikor a film készült. Humora, látása rendkívül aktuális, eleven. Legtöbb filmjének operatőre Koltai Lajos volt, aki a legtiszteletteljesebb elismeréssel adózik Maár Gyula művészetének, csakúgy, mint Tarr Béla, aki Maár Gyula Töredék című, legutóbbi filmjének producere volt. Maár Gyula Rendszeresen készített filmeket a Magyar Televíziónak. Nevéhez olyan tévéfilmek rendezése fűződik, mint az 1976-ban Jókai Mór regényéből készült A lőcsei fehér asszony, a Bűn és bűnhődés vagy pedig az Én és a kisöcsém című zenés film. Készített portréfilmet feleségéről Törőcsik Mariról, Pilinszky Jánosról és Polgár Lászlóról. Maár Gyula legutóbbi filmjét, a Töredéket, sajnos, a legutolsó filmjének tartja, pedig teli zsák van birtokában, mint ahogy teli zsákra való mondandjúak gyermekkorában készített festményei is, amiket Fábri Zoltán filmrendező már évtizedekkel ezelőtt nyilvánosság elé javasolt, mostanáig fiókban hevertek. Baráti unszolásra, végre, ha rövid időre is, kiállításra kerültek, Budapesten, a VII. ker. Király utca 9. sz. alatt. (Forrás: Wikipédia)

Lírai riport Pilinszky Jánossal, rendező: Maár Gyula

 

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top