Felolvasóest Bródy Sándor születésének 150. évfordulójára a Gólem Színház előadásában, 2013 december 18. 19.30 órakor.
A színművet 1915-ös bemutatója után „tomboló sikerrel” 81-szer játszották az 1915-16-os évadban. Később többször felújították, legutoljára 1934-ben a Bethlen Téri Színházban, főszerepben Csortos Gyulával.
Az évforduló alkalmából a Gólem Színházzal együttműködve december 18-án 19.30-kor nyilvános felolvasóestre kerül sor a Gólem Színház színészeivel Borgula András rendezésében.
Ez a darab az életnek és az életösztönnek igazi himnusza, a háború forró, néha brutális erejű Rómeó és Júliája. Szinte triviális a téma, Bródy Sándor azonban kitűnően mintázta Lyon Lea-jában. Az igazi tárgy mégiscsak a szerelem, erősebb minden viharnál, nagyobb ügy a legtélibb háborúnál, nagyobb úr a halálnál, vagy legalábbis egyelő rangú vele. Bródy Sándor hozott új szemet a nézésre, új hangot a szólásra, új akarást az élésre.
Szereplők: Hajmási Dávid, Kerekes Viktória, Gergely Katalin, Kaszás Gergő és a Gólem Stúdió növendékei
Rendező: Borgula András
„Bródy Sándor Lyon Leája, melyet a szerző saját bevallása szerint maga és a közönség számára egyaránt futó nyári emléknek szánt, a Magyar Színház egész őszi szezonjának uralkodó darabjává vált s egyben és ezen felül a szezon legérdekesebb színházi eseményévé nőtte ki magát. Bizonyos, hogy ebben nagy része van a darab esztétikai jelességeinek, igazi színpadra termettségének. S mégis, bár a téma érdekessége, a megcsinálás egyöntetűsége, a nyelvezet sajátos színessége s az egésznek forró, a háborús izgalmat és szerelmi lihegést helyes arányban egyesítő lehelete, hatásos művé teszik, sikerének méretét, mely immár a századik előadás felé közeledik, sem magyarázzák meg ezek a tulajdonságok. „
/Szász Zoltán: Lyon Lea és a pesti közönség/
Bródy Sándor (1863-1924) író, drámaíró, publicista 1863. július 23-án született Egerben. Sokoldalú szerző, korának egyik legizgalmasabb íróegyénisége volt. Jókai választékossága, mesélőkedve és Zola részletekben tobzódó, az élet riasztó mélységeit mutató naturalizmusa hatott rá. Fő erőssége a nyelv volt, amelyben pátosz és líra, groteszk és retorikus keveredett egymással
A Gólem Színház elsősorban színház. Hasonlóan bármely más művészhez vagy művészeti alkotó közösséghez azon fáradozik, hogy a világot jobbá tegye.A Gólem másodsorban zsidó. A színpad az élet, a halál, a szeretet, a gyűlölet, a szerelem és a bosszú birodalma, miközben a darabok egy vallásra, kultúrára, népre, szemléletre vagy mindezekre együtt reflektálnak. Harmadsorban budapesti. A Gólem Színház a zsidóság sok ezer éves hagyományát és kultúráját tekinti alapnak, mindezek mellett tisztában van azzal, hogy Európában, Magyarországon, Budapesten kell teljesítenie kulturális misszióját. Zsidó színházként Közép-Európában működni hatalmas felelősség, óriás kihívás; óhatatlanul kirakatba kerül mind a szennyes, mind a tiszta ruha. A Gólem Színház nem hunyhat szemet a zsidó közösség, vezetés illetve egyének gyengeségei, hibái felett – kritikus és önkritikus.
