Az Irodalmi péntek című sorozatban a kortárs magyar prózáról rendeznek beszélgetést a zágrábi városi könyvtárban pénteken este.
Az est fő témája, hogy az utóbbi több mint tíz évben miért került Horvátországban reflektorfénybe a kortárs magyar irodalom, amikor előtte szinte senki nem ismert egyetlen mai magyar írót sem
mondta Xenia Detoni, a kortárs magyar próza horvát fordítója.
Kitért arra, hogy Kertész Imre irodalmi Nobel-díja 2002-ben ráirányította a figyelmet külföldön a magyar irodalomra. Akkor jelentkezett a zágrábi Fraktura Kiadó, amely ma is a legtöbb magyar kortárs prózai munka gondozója Horvátországban.
A kiadó vezetője, Seid Serdarevic – aki az est másik résztvevője – sokfelé utazik a világban a könyvvásárokra. Intenzív kapcsolatokat alakított ki a külföldi, köztük a magyar kiadókkal és közben megtapasztalta, milyen tekintéllyel bír a magyar irodalom a külföldi piacokon.
A Frakturánál jelent meg Kertész Imre Sorstalansága után még nyolc-tíz Kertész-írás, Esterházy Péter, Fejtő Ferenc, Márai Sándor és a fiatalabb generáció tagjai közül Bartis Attila, Darvasi László, Dragomán György és Grecsó Krisztián regényei. Szintén a Frakturánál látott napvilágot Nádas Péter háromkötetes Párhuzamos történetek című munkája, amely a 20. századi magyar, illetve közép-európai történelem képe személyes traumákon és kollektív tragédiákon keresztül. A kötet horvát fordításáért Xenia Detoni idén megkapta az Év műfordítója díjat.
A pénteki késő esti beszélgetést Tonci Valentic irodalmár, publicista vezeti, aki Budapesten a Közép-európai Egyetemen szerzett szociológiai és kultúrantropológiai diplomát.
Az Irodalmi péntek című rendezvény első összejövetele 1955. november 4-én volt az akkori Munkás Könyvtárban és az első vendég Vladan Desnica horvát író volt. A sorozat 1988-ban került a Városi Könyvtárba és tekintélyét évtizedeken át megőrizte.
Olyan vendégei voltak, mint Jean-Paul Sartre francia, Günter Grass német, Ismail Kadare albán és Claudio Magris olasz író
sorolta Tonci Valentic.
