kezed érintése ég rajtam kedvesem / mellyel máskor árnyat táncoltattál / hogy megdermedt tőle a fény a falon / ott ahol a gekkók vad csattogása / kíséri most ébredésünk és a levesest… – Weiner Sennyey Tibor versei.
a táncos
majd ha már nem a ruha majd ha
már nem a mozdulat majd ha már
nem a zene hanem a tánc öltöztet
és te ezzel a tánccal vetkőztetsz
hegyet és lelket szívet és völgyet
midőn parázslani fog a ruha és
szikrázni fog a mozdulat lángol
a tér akkor a te táncod lesz az eső
mi kiolt felébreszt és egybemos
és végleg összeköt földet és eget
a jávai énekes
jakartában az angkotba pirosnál gitárral
és pergő dob kísérettel ifjú énekesek
hajolnak be és saját vagy inkább lopott
dalokat zengnek rejtélyes szeretőkről
és a kisbusz ablakának tükrében egymás
arcába süppedünk mikor indulás előtt
éppen még kolduló pohárkáját körbeadja
rúpiát és mosolyt én is adok aztán ahogy
tovább folyik a tízezerféle járműben
a millió ember még látom mennyire
őszintén örülnek ennek a keleti bárdok
és azon tűnődök milyen mély és igaz
megállapodás lehet az hogy a sofőrök
nem kapcsolják be a rádiókat sosem
nem gépiesítik a mindent motorizáló
ázsiai világban a zenét ezzel mentve
énekeseiket és énekeseik énekét
végül pedig csak annyit tudok mondani
hogy látod ilyen angkot a történelem
ó kedvesem s néhol épp annyi idő van
hogy pirosnál gitárral dobkísérettel
ifjú énekesek hajoljanak be és saját
vagy lopott dalokat zengjenek leginkább
rejtélyes szerelmeikről hogy arcukba
süppedhessenek az utazók a tükrök
ajtaján át és indulás előtt felvegyék
koldult javukat filléres mosolyokat
énekesüknek énekét az angkot sofőrje
a motorizált világban így mentve meg
Jakarta, 2007. novemberében
trópusi tél
téli városban forró gesztenyeillat
vagy te bennem mikor ébredünk
hó és lehullott avar ropogása messze
a ligetben sétálók halk lépései alatt
kezed érintése ég rajtam kedvesem
mellyel máskor árnyat táncoltattál
hogy megdermedt tőle a fény a falon
ott ahol a gekkók vad csattogása
kíséri most ébredésünk és a levesest
ki az eső városában éneklő kopogással
dicsér egy távoli világot és új ízeket
a hercegnő tánca
milyen tánc amit jársz ahogy járod
lépések és az ujjad ritmusa
anyáknak anyjai és lányoknak lányai
imádkozhattak így s te erre emlékezel
minden megtanult mozdulattal
egy anyát és egy lányt idézel
szultánok palotáiból keleti hercegek
titkos kertjeinek rengetegéből
miközben titkos kert és rengeteg
vagy szultánodnál ahová herceged
érkezett messzi nyugatról hozzád
kinek egyetlen mozdulata megidézte
mert az imát látja ahogy hívod az összes
szerelmet amit anyák és amit lányok
a mozdulatok és a lélek nászával e tánc
álcájában loptak az égről a földre le
7/1. A KÖLTÉSZET JÓGÁJA – versek Jáván és Balin (avagy hazatérés a harmadik út után és válogatás a 2007 és 2013 között Jáván és Balin született versekből) – 2013. november 20. 18:00 FB: https://www.facebook.com/event