Megérkezés a táblára, az ekét leereszti a hidraulika-izomzat. A fénylő ekevas felhasítja a földet, s ahogy felszínre kerülnek lárvák, hernyók, bogarak, giliszták, körülötted, mint szélörvénybe került papírzsepik, seregélyek rajzanak. (Hartay Csaba írása a Szerkéjen hangzott el.)
Traktor. Még a disznótor ilyen végződéssel, hogy tor. A vidéki élet torai. De ez traktor. Itt nincs kolbásztöltés meg pörzsöléskor bedobott sok-sok kétcentes házipálesz. Ez munkagép. Hajnalban felhorkanó. Nézd meg ezeket a kerekeket. Felniket, gumiköpenyeket. Ahogy sáros lesz az eső alatt köpönyeg. Ha defekted van, daru kell. Ekkora kerékkel nem bírsz. Meg sem bírod mozdítani. Mégis bírod a traktort. Csíped, mert ami nagy, nálad nagyobb, az raj.
Duplakerékkel a John Deere. Déri Jánosnak becézzük a traktoros kollégákkal. Az MTZ belorusz pedig MTZ belerúgsz. Legszívesebben belerúgnál. Mert mindig megszívat, ahogy szívatóval sem indul, ha deresedik hajnalonként a fű. Romlanak ezek az öreg traktorok, mint csempész cigi füstjével és kávéval öblögetett szájüregben a fogak. Fogaskerekek. Kuplungtárcsa. Csere. Csapágy. Széthullott, csere. Ilyet kéne hozni, mutatom. 6206-os, kétszer zárt. Eldurrant a hidraulika cső. Na, cső. Az idegtől eldurran a traktoros agya, fasza. Na, fasza.
Nem veszi a kettest. Hiába kuplungolok. Leizzadok az idegtől. Nem hűt a Déri Jancsiban a légkondi. Meg lehet gyulladni. De ha bálázáskor kinyitod az ajtót, akkor friss levegő helyett csak a fullasztó por kavarog be. Meg kell állni, megint bezabálta a macit. Tudod, mi az a maci? Ez nem a mézvadász, málnazabáló barna bundás, ez más. Ez egy szalmamackó, amiből nem már tud bálát göngyölíteni tovább a Vicon bálázó. Ki kell nyitni a fedelét, kiszabadítani a macit, és mehet tovább a gurigagyártás. Mindezt hőségben, nyár közepén, szúrós-poros szalmadarabokkal testhajlataidban. Akkor, amikor a többiek párás falú korsókat emelgetnek a strandon.
Traktor, te nagy dög, te elefánt. Te gázolajzabáló bunkó, böhöm böszmeség. Útelfoglaló, forgalomlassító. Hány káromkodást vagy képes elviselni magad mögött. Ahogy torlódnak lassúságod farvizén ugrásra kész autók, de nem tudnak kitörni, mert kanyarban tökölsz előttük harminccal, negyvennel. Traktor, de szeretlek, hogy rohadnál meg, amikor kikanyarodsz elém a főútra.
Traktor, te többéltű. Sárba való vagy. Mint egy békés tank, keresztülgördülsz árkon, bokron, pusztuló tanyamaradványon. Biztonsággal hullámzol a dűlőn, nincs elakadás, nincs megtorpanás. Ilyenkor úgy érzed a fülkében, hogy kurva nagy király vagy. Yee, legyűrjük a természetet. Szól a rádió, lifeg a Wunderbaum, lazán tekered a kormányt. Békamenet, nyúlmenet. Minden mehet.
Megérkezés a táblára, az ekét leereszti a hidraulika-izomzat. A fénylő ekevas felhasítja a földet, s ahogy felszínre kerülnek lárvák, hernyók, bogarak, giliszták, körülötted, mint szélörvénybe került papírzsepik, seregélyek rajzanak. Gyönyörű a barázda, ezen már senki sem parázna.
Traktor, te gazdaálom. Te drága. Te tízmilliókat érő paraszt BMW.
