Uram, megkérhetném, hogy verje be ezt a szöget a falba? – válaszok Üzbegisztánból vagy Azerbajdzsánból, esetleg Kazahsztánból vagy…, Bangladesből, Burundiból – [Nógrádi Gábor írásai]
Üzbegisztán vagy Azerbajdzsán esetleg Kazahsztán vagy…
1.
– Domla, megkérhetném tisztelettel, hogy verje be ezt a szöget a falba?
– Bocsásson meg, de nem teljesítem a kérését.
– Nem? Miért nem?
– Bocsásson meg, de nem kívánom megindokolni. A válaszom: nem.
– Ó! Értem.
– Mit ért?
– Azt, hogy miért nem veri be a szöget?
– Mért? Maga szerint miért nem verem be a szöget?
– Biztosan oka van rá.
– Milyen okra gondol?
– Nem tudom, de feltételezem, van oka. Mert ha nem volna oka nem beverni a szöget, akkor beverné. Így van?
– Nem. Félreértett. Semmi okom, hogy beverjem a szöget, és semmi okom, hogy ne verjem be a szöget. Egyszerűen csak nem verem be. Minden ok és magyarázat nélkül.
– Értem…
– Jó magának.
2.
– Mester úr, azért hívtam, hogy verjen be egy szöget a falba.
– Hm. Ezért az egy szegecskéért hívta fel szövetkezetünket?
– Igen, Domla. Gyönge asszony vagyok, és nincs férfi a házban, aki segítsen.
– Hm. Végül is mindegy. Örökké szeretett Elnökünk azt mondta: minden munka munka.
– Így van, tisztelt legyen a neve mindörökké! De… nem látok magánál szerszámos ládát.
– Minek hoztam volna? Én csak felmérem a munkát.
– ???
– Megnézem: mi kell hozzá, ki kell hozzá, aztán költségvetést készítek.
– Egy szög beveréséhez?
– Ön valamiféle szakember, asszonyom? Asztalos, lakatos vagy kőműves?
– Ó, nem, dehogy!
– Akkor talán bízza Elnöki Csillaggal kitüntetett szövetkezetünkre, hogy milyen munkához mire van szükség!
– Bocsánat! Persze…
– Nos, tehát kell egy kalapács, egy szög, plusz három pótszög, ha a főszög netán elgörbülne. Az annyi, mint hetven. Plusz munkadíj nyolcvan, a kiszállás ötven… Adjuk össze…! Adjuk össze…! Kereken kétszáz.
– De mester! Kétszáz egy szögért?
– Asszonyom, mindennek megvan az ára. A kenyérre sem lehet alkudni. Sem a tejre vagy a tojásra. Szeretett elnökünk mindennek megszabta az árát. Ő tudja, mi mit ér. Éljen soká…!
– Domla! Hallja? A rádió most mondta be, hogy az elnök meghalt! Itt a szög! Most már beverheti.
– Meghalt? Szóval meghalt. És a fia?
Banglades (bús tréfa)
– Szidi, megkérhetném, hogy verje be ezt a szöget a falba?
– Ó, Madame…! Nem kár érte?
– Hogyhogy? Egy szög arra való, hogy beverjék valahova, nem?
– Ó, Madame, ne gondolja! Nem evett még szöglevest?
– Szöglevest?!
– Hajjaj! A világ legfinomabb levese. Egy magyar papa mesélte a… receptet.
– És mi kell hozzá?
– Semmi. Egy kis víz, zsír, só, káposzta, meg egy kevéske kolbász, esetleg kenyér. De főleg a szög!
Burundi (a GDP napi 1 USA dollár lakosonként)
– Ember, megkérhetném, hogy verje be ezt a szöget a falba?
– „Szög”? Mi az, hogy „szög”?
– Tudja, amivel urunkat, Jézust felszegezték a keresztfára. Érti. Felszegezték. Szöggel.
– Szög? Nem tudom, mi az. De Jézust ismerem!
Folyt. köv.
KÖNYVEK A FÖLD MINDEN TÁJÁRÓL AZ ÍRÓK BOLTJÁBAN
