A vásárra mintegy félmillió látogatót várnak a szervezők. A díszvendég ország, Kína mintegy ezer négyzetméteres standon mutatkozik be.
Magyarország önálló standdal képviselteti magát a szombaton nyíló 32. Isztambuli Nemzetközi Könyvvásáron, amelynek idei díszvendég országa Kína lesz. A rendezvényen mutatják be azt az antológiát, amely a magyar költészet legkiválóbb alkotóiból nyújt válogatást Balassi Bálinttól Kukorelly Endréig.
A november 5-ig tartó vásáron a magyar stand a Balassi Intézet, a Külügyminisztérium és a magyar külképviseletek összefogásával valósul meg a vásár központi helyén, 15 négyzetméteren.
A Publishing Hungary program keretében mintegy 200-300 török, magyar és angol nyelvű kötetet állítanak ki. A török olvasók számos török nyelven megjelent klasszikus és kortárs magyar szépirodalmat vehetnek kézbe, többek között Márai Sándor, József Attila, Szabó Magda, Molnár Ferenc, Kertész Imre, Rubin Szilárd, Dragomán György, Bartis Attila, Krasznahorkai László műveit, és kiállítják Szerb Antal A világirodalom története című összefoglaló munkáját is.
Magyar nyelven elsősorban a legfrissebben megjelent kortárs prózát és költészetet mutatjuk be, valamint főként a társadalomtudományok területéről ismereterjesztő köteteket, illetve angol nyelvű művészeti és turisztikai albumokat
olvasható a közleményben.
A könyvvásáron két magyar programot tartanak, mindkettőt november 2-án. Az első beszélgetésen a most megjelent új magyar versantológiát mutatják be, amelyről a kötet két szerkesztője, Tasnádi Edit és Dursan Ayan beszél majd. Tasnádi Edit elmondta, hogy a mintegy kétszáz oldalas kötetbe a magyar líra legjobbjaiból válogatott „Balassi Bálinttól Kukorelly Endréig”.
A másik programon a magyar irodalom külföldi közvetítésének jelenéről és múltjáról, valamint a Publishing Hungary Program szerepéről beszélget majd Hóvári János nagykövet és Hatos Pál, a Balassi Intézet főigazgatója. Itt is bemutatják az Egri csillagok török fordítását, amely török nyelven szintén elérhető lesz a standon.
A közlemény felhívja a figyelmet arra: a törökországi magyar jelenlétet „hangsúlyosabbá teszi”, hogy a kormány döntése alapján hamarosan a Balassi Intézet Isztambulban kulturális intézetet létesít.
Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) az igazgatója elmondta, hogy a könyves szervezet képviselője, Szabó Eszter is részt vesz a könyvvásáron. A MKKE képviselője előadást tart a magyar könyvpiacról, emellett előkészítő tárgyalásokat folytat az áprilisi XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál török díszvendégségéről.
Tasnádi Edit, turkológus fordító arról beszélt, hogy a 80 milliós lélekszámú Törökország nagy könyves múlttal rendelkezik, a török irodalmat alapvetően a nyitottság jellemzi. Felidézte, hogy a magyar irodalom törökországi jelenlétének aranykora az 1930-as évekre tehető, amikor az éppen létrejövő ankarai egyetemen Rásonyi László vezetésével megalakult a hungarológiai tanszék, amely számos kiváló fordítót nevelt ki. „A második világháború idején és a hidegháború időszakában nem volt a két ország között lényegi kapcsolat, egy-két fordítás készült csak. Viszont az utóbbi éveket fellendülés jellemzi, egyre több magyar mű jelenik meg törökül” – fogalmazott Tasnádi Edit. Felidézte, hogy az 1930-as évek végétől Mikes Kelemen, Gárdonyi Géza, Jókai Mór műveiből készült török fordítás, a közelmúltban komoly érdeklődés mellett jelentek meg Kertész Imre, Márai Sándor, Örkény István, Esterházy Péter műveit.
A fordító szólt arról is, hogy ő az isztambuli könyvvásáron a Napkút Kiadót képviseli, amely külön meghívást kapott Törökországtól mint a legtöbb török művet megjelentető magyar kiadó.
Szondi György, a Napkút Kiadó vezetője elmondta, hogy 2008-tól 15 török könyvet adtak ki, főként ifjúsági műveket, az áprilisi könyves seregszemlére pedig további hat török könyvet jelentetnek meg magyarul, köztük drámákat, novellákat, regényeket. Hangsúlyozta, hogy mindez nem jöhetett volna létre Törökország hozzájárulása, támogatása nélkül. Megjegyezte, hogy a Napkút mindig a világirodalom kiadója is volt, nagy hangsúlyt fektetnek a kisebb irodalmak bemutatására. Kiemelten foglalkoznak a balkáni kultúrával, ezen belül is a bolgár és a török irodalommal.
