A vasárnap elhunyt Lou Reed munkássága a hazai rockzenei színtérre is komoly hatással volt. Szűcs Krisztián (Heaven Street Seven) és Menyhárt Jenő (Európa Kiadó) emlékezik a mesterre.
Szűcs Krisztián: bár Lou Reed többször koncertezett Magyarországon – 1996-ban a Petőfi Csarnokban, 2000-ben a Sziget fesztiválon, 2004-ben a Margitszigeten -, úgy alakult, hogy sajnos nem tudott ott lenni egyiken sem, amit örökre fájlalni fog.
“Már tinédzserkoromtól rengeteg koncertfilmet láttam a Velvet Undergrounddal, később Lou Reed szólóéveiből, és természetesen a lemezeit hallgattam. A Heaven Street Seven megalakulása, 1995 előtt az esztergomi főiskolán Németh Robi basszusgitárossal volt egy alkalmi, feldolgozásokat játszó zenekarunk, amellyel a Velvettől például a Sunday Morningot, a Sweet Jane-t, Lou Reedtől a Walk On The Wild Side-ot adtuk elő” – idézte fel az énekes-gitáros.
Megjegyezte: bár ezt közvetlenül nem lehet levezetni, Lou Reed hatása nyilvánvalóan ott van a Heaven Street Seven dalain. Hozzátette: a világ rockzenéjét elsősorban a hatvanas-hetvenes években befolyásolta jelentősen az ő munkássága.
A mai pop- és rockzene teljesen más lett volna nélküle, a pszichedelikus rock egyik hősképe a Pink Floyd mellett egyértelműen a Velvet Underground volt. Ő képviselte azt az attitűdöt, ami aztán az undergroundból a szélesebb közönségek számára is értelmezhető dolgot csinált
fogalmazott Szűcs Krisztián.
Menyhárt Jenő arról beszélt, hogy pályafutása korai szakaszára, elsősorban az URH-s időszakra, illetve az Európa Kiadó első éveire nagy hatással volt Lou Reed zenéje.
Ő volt az egyik, akit folyton hallgattunk A gitáros-énekes elmondta: 1994-től másfél évtizeden át az Egyesült Államokban élt, és egy véletlen folytán néhányszor személyesen is találkozott Lou Reeddel, bár csak rövid, udvarias beszélgetéseket folytattak társaságban.
Laurie Anderson, aki később Lou Reed felesége lett, egy ismerősön keresztül 1995-ben New Yorkban megkért arra, hogy fordítsam le a számai szövegét magyarra, ami a turnéjához, a budapesti koncertre kellett a vetítéshez. Aztán elhívott magához egy hétvégi partira, ahol Lou Reed is ott volt. Később még kétszer találkoztam vele futólag
idézte fel.
Menyhárt Jenő többször is látta élőben Lou Reedet játszani, Amerikában, illetve 1996-ban a Petőfi Csarnokban.
Nehéz jelzőket ráhúzni, pláne úgy, hogy nem ismertem, de úgy gondolom, a korai évek vadsága után azért ő sokat változott az idők során, lenyugodott és valószínűleg bölcsebb is lett. Az biztos, hogy a Velvet Underground a hatvanas évek második felében megelőzte a korát és Reed egy csomó olyan számot írt, ami sok embernek lett fontos, és inspirálta őket, engem is. Kifejezett kedvenc számom nem volt tőle, de a Rock and Rollt, amit 1970-ben írt a Loaded című Velvet-lemezre, különösen szerettem, mert a szövege nagyon jól leírta, amit én is éreztem 6 éves koromban
mondta az Európa Kiadó alapítója, vezetője.
Arra is kitért, hogy Lou Reednek Európában jóval nagyobb tábora volt, mint Amerikában, az öreg kontinensen szupersztárként tartották számon, az Egyesült Államokban nem.
Lou Reed pályafutásának egyébként távoli magyar vonatkozása, hogy kísérőzenekarában sokáig gitározott és vokálozott Fernando Saunders, Kállay-Saunders András édesapja.
Lou Reed nevét a hatvanas évek második felében a Velvet Underground együttes frontembereként ismerte meg a világ. Alkoholról, drogról és halálról szóló szerzeményeik sötét, félelmet keltő hangzása és színpadi fellépéseik erősen hatottak a hetvenes-nyolcvanas évek punk, újhullám és europop irányzataira. A hetvenes évektől sikeres szólókarrierbe kezdett, húsz stúdióalbuma jelent meg. Nevéhez számos filmzene fűződik, filmszerepeket is vállalt.
