Úgy vélem, az izraeli társadalom rengeteg nagyszerű dolgot produkál, még többet is, mint amennyi kívülről látszik. De belülről mondhatod, hogy ez vagy az nem tetszik, valamit rosszul csinálunk. Például a béke ügye… – Harmat György interjúja az énekessel.
Ivri Lider, az utóbbi másfél évtized egyik legjelentősebb és legnépszerűbb – nemzetközileg is ismert – izraeli énekese, dalszerzője, zenésze első ízben adott hangversenyt Magyarországon. A Zsidó Nyári Fesztivál keretében lépett föl együttesével (öt zenésztársával) a Budapest Music Center koncerttermében. Lider szerzett filmzenét (a Yossi és Jagger, a Vízen járni és A buborék című Eytan Fox-alkotásokhoz), 2011-ben debütált rendkívül sikeres electro pop duója (Johnny Goldsteinnel) The Young Professionals (TYP) néven, volt Az év énekese, Az év szövegírója Izraelben, több arany- és platinalemez tulajdonosa.
Hogy a közönség mennyire imádja, abból koncertlátogatóként ízelítőt kaphattunk Budapesten is. A szép számú izraeli rajongó egy idő után székeit elhagyva a terem két oldalán táncolt, betéve tudta Lider dalait, ő pedig kétszer is lement a színpadról, hogy köztük, velük énekeljen. A lelkesedés jogos. Az est a capella kezdése kifejezetten erőteljes, s ahogy az jó művészeknél lenni szokott, élőben az énekes még meggyőzőbb, mint videofelvételeken, ráadásul jóval fiatalabbnak tűnik a 39 événél. Lider nagyszerű előadó, szenvedélyesen, átélten, igen kifejezően énekel. (Angol számai is vannak, de a koncert anyaga kizárólag ivrit nyelvű dalokból állt.) Zenei stílusa sokrétű, változatos elemekből, hangulatokból építkezik. A hangverseny után beszélgettem Ivri Liderrel, s rögtön ezt hoztam szóba.
A zenédnek annyi különböző színe, arca van a rocktól a popig, a balladáktól az ironikus Jó szerencsét, Izraelig (Mazal tov, Israel). Bizonyos művészek egész életükben egyetlen úton haladnak, te mintha egyazon időben többféle úton is járnál. Hogyan választasz közülük? Hogyan döntesz az egyik vagy a másik terv mellett?
Mindig is, már gyerekkorom óta szerettem más- és másféle zenéket írni, játszani. A jazz, a klasszikus zene és az elektronikus zene egyaránt érdekelt. Általában több terven dolgozom egyszerre. Nem tudok csak egyfélét csinálni, mert az untat. Hogy mit választok, az nem tudatos elhatározás kérdése. Inkább érzés: ha izgalomba hoz egy hangzás, azzal akarok foglalkozni. Például: úgy éreztem, kedvem lenne az electro pophoz angol nyelven, így jött létre a TYP. Valami izgat, újdonságot akarok kipróbálni, más irányba szeretnék haladni. Így működik ez nálam. Tudod, többféle zenét szeretek, így hát többféle zenét is csinálok.
A pályád kezdetén balettzenét szereztél kortárs táncegyütteseknek. Később három Eytan Fox-film muzsikáját komponáltad. Ebben a vonatkozásban nincsenek most terveid?
Őszintén szólva szeretnék megint filmzenét szerezni, mert imádom. És szívesen dolgoznék újra táncegyüttesekkel is. Nagy élmény ezekkel a csodás médiumokkal foglalkozni. Csak lenne rá időm! Mindkét médium nagyon is időigényes, jelenleg nem vagyok képes rá, hogy időt szakítsak rájuk. Egy filmzene megkomponálásához szükség van a folyamatos, teljes figyelmedre. És ugyanez áll a balettzenére is. De boldog lennék, ha ismét dolgozhatnék mindkét területen.
Kérdezhetek a családodról? Honnan valók a szüleid? Tudom, hogy egy Givat Haim nevű kibucban nőttél fel.
Édesanyám Lengyelországból való, holokauszt-túlélő, édesapám Argentínából. A II. világháború után anyám családja Argentínába menekült, ő ott nőtt fel. 1956-ban érkeztek Izraelbe.
Beszéljünk a Jó szerencsét, Izraelről, tavalyi sikeredről, a Mook E-vel közös duettről. Angolul feliratozott változatban láttam a dal videóját, így tudom, hogy nagyon kritikusan viszonyul az izraeli társadalomhoz. Ilyen sorok vannak benne: „Valaha minket űztek ki, most mi űzünk ki másokat.” Izraelről írtad: „Nagyon is szeretlek, de vannak dolgok, amiket nehéz elfogadni.” Vagy: „Menjünk, és építsünk itt egy új országot.” Mi a baj a régivel?
Szeretem Izraelt, büszke vagyok rá, remek hely, jó ott élni. De ha szeretsz valamit vagy valakit… Tudod, ez olyan, mint amikor gyereked van. Szereted, de kritikusan is viszonyulsz hozzá, talán fokozottan, éppen azért, mert igazán törődsz vele. Ugyanez érvényes a hazádra is. Szerintem ez a dal arról szól, hogy itt ez az ország, ahol élünk, tegyük jobbá. Változtassuk meg, amit meg kell, figyeljünk oda arra, amire oda kell. Benne élünk, meg tudjuk tenni. Javítsunk rajta, segítsük jó irányba. Ezt akartam kifejezni.
De mi az a rossz, amit látsz?
Fel vannak sorolva a dalban. Úgy vélem, az izraeli társadalom rengeteg nagyszerű dolgot produkál, még többet is, mint amennyi kívülről látszik. De belülről mondhatod, hogy ez vagy az nem tetszik, valamit rosszul csinálunk. Például a béke ügye…, bár ez nem csak a mi felelősségünk. Nagyon bonyolult problémáról van szó. De úgy gondolom, meg kell cselekednünk legalább azt, ami rajtunk múlik. Ne a másik félről beszéljünk, nézzük meg, mit tehetünk mi azért, hogy a helyzet jobb legyen.
Igen népszerű sztár vagy Izraelben, a mainstreamhez tartozó művész. Az egyik angol nyelvű dalodban ezt énekled: „Szeretek egy Jesse nevű fiút, aki nem szeret viszont.” Nem hallottam még sehol a világon ilyesmit fősodorbeli sztártól. Vagy gondoljunk arra a gyönyörű Gershwin-dalra, amit A buborék című filmben énekelsz (The Man I Love: A férfi, akit szeretek). 2002-es coming outod után nem féltél attól, hogy veszíthetsz népszerűségedből? Persze a koncerten érzékeltem a közönség izraeli részének reakciójából, hogy ez nem történt meg.
Nem féltem, mert a coming out ellentéte, a rejtőzködés nem volt opció számomra. A népszerűség érdekében nem vagyok hajlandó másnak mutatni magam, mint amilyen vagyok. Én így vagyok rendben, nem érzem, hogy bujkálnom kellene. Azt gondolom, az emberek értékelik a becsületességet. Ha pedig valakinek baja van ezzel, legfeljebb nem hallgatja a zenémet. Nem kell, hogy feltétlenül mindenki szeressen. Emberek vagyunk, vannak, akik kedvelnek, mások meg nem. Ha az egyik oldalon a népszerűség és a siker áll, a másikon pedig a boldogság, az őszinteség és az, hogy hű maradj magadhoz, ez utóbbi oldal a fontosabb. Sokkal fontosabb!
A Librarius könyvek két új regénye: a Klímadogma 2890 Ft helyett csak 2601 Ft,
Hartay Csaba Lerepül a hülye fejetek 2490 Ft helyett csak 2241 Ft. A könyvekre kattintva rendelhetsz.Interjúk, könyvrészletek:Klímadogma facebook oldala, aLerepül a hülye fejetek facebook oldala.
